Összesen 2,445 találat (2101 - 2120) : Kun Anna.
Ki ne hallott volna a három Polgár lányról? Édesapjuk, Polgár László Zsuzsát, aki április 19-én huszonhetedik életévét tölti be, az öt és fél évvel fiatalabb Zsófiát és a húszéves Juditot egyaránt pici korukban tanította meg sakkozni, és mindháromból zsenit nevelt.
Zsuzsa … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről
Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvözölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető elnöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »
Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
„Mezítlábasok” – így nevezte magát (pontosabban: így nevezte őket Wahrmann Mór) az a kis csoport, amely 1890 körül zsidó részről mozgalmat indított a recepció kivívására, amely szervezte és maga is végezte a propagandát – persze a magyar liberális politikával való szoros … Tovább »
Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklődéssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvössége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »
Alexandriai Philón: Mózes élete
Örvendetes tény, hogy az Atlantisz Könyvkiadó megjelentette Philón értekezését Mózesről, hiszen Philón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mivel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »
Interjú Ámosz Oz jeruzsálemi íróval fanatikus rabbikról és a kétséges pacifizmusról
Ámosz Ozt „Izrael lelkiismeretének” nevezik. Orosz cionisták gyermeke, eredeti családi neve Klausner. Jeruzsálem egyik külvárosában született, és tizenöt éves korában kibucba ment. A ma 56 … Tovább »
A Mazsihisz képviselő-testületi ülése
Az írásba foglalt napirend szerinti nyitóima elmaradt. És majdnem elmaradt e tudósítás is, ugyanis Heisler András budapesti küldött a következőt javasolta: „Tekintettel arra, hogy éles viták is lesznek, ne széles körű nyilvánosság … Tovább »
Minél hevesebb az íróban az indulat, annál fontosabb, hogy pontos legyen (mert az, ugye, röhej, ha valakit, akinek mondandója lenne, nem mondandójának érvénye vagy érvénytelensége, hanem a pontatlansága okán csípnek galléron), tehát, hogy pontos legyek: a Szombat szerkesztősége … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
I. A valláskülönbség házassági akadályának gyökerei a katolikus egyházjogban
A keresztények és meg nem kereszteltek közötti házasságkötés tilalma, majd egyértelmű érvénytelennek tekintése ősi elv a katolikus Egyházban. Mielőtt történelmi gyökereiről és a múlt … Tovább »
A református egyház hivatalosan nem vett részt az egyházpolitikai küzdelmekben. A zsidó vallás recepciójáért sem szállt testületként a közélet arénájába. Nem tehette számaránya miatt sem. A tízkötetes „Magyarország története” adatai szerint 1890-ben Magyarország … Tovább »
Nemzetközi sajtószemle a Rabin-gyilkosság utáni két hétből
„Izrael számára minden út fájdalmas lesz. De a béke útja mégis jobb, mint a háborúé.”
(Jichak Rabin utolsó beszédéből)
Amir katonaéveit a hadsereg egyik elit egységében töltötte. A Jewish Agency később … Tovább »
Interjú Dawid Warszawski íróval a lengyel zsidóság helyzetéről
Az elmúlt 45 évhez képest hogyan változott meg a lengyel zsidóság helyzete a rendszerváltást követően?
A változás olyan hatalmas, hogy nem is tudom, mivel kezdjem. Az egyik oldalról rendkívül kevesen vagyunk…
Ez … Tovább »
Joszif Burg a jiddis irodalomról és Bukovináról
Talán a kelleténél egy kicsivel több kajánsággal a hangomban tettem fel az agg mesternek az első kérdésemet, nevezetesen, hogy milyen érzés az utolsó közép- és kelet-európai jiddis nyelvű írónak lenni. Az arca pirosra váltott, … Tovább »
Amikor a csernovci forgatást a nyakamba varrták, nem sok fogalmam volt arról, hova megyek. Tudtam, hogy Bukovina anno, a Monarchia alatt igazi multikultúrhely volt, a nevezetes Csernovciban egymás hegyén-hátán éltek zsidók, lengyelek, szászok, magyarok, örmények, románok, ruténok, ukránok … Tovább »
Marosvásárhely
A 76 éves Sauber Bernáthnak huszonhárom rokona vált Auschwitz áldozatává. A deportáláskor az orosz fronton volt mint munkaszolgálatos. Amikor végre alkalmuk nyílt arra, hogy visszajöjjenek, a kolozsvári születésű Nagy János századparancsnokuk figyelmeztette … Tovább »
A magyar-zsidókat már csak egy nagyarányú orosz-zsidó betelepülés mentheti meg, fogalmaztam ironikus szlogenné néhány éve egy barátom abszurdnak tűnő felvetését a közeljövő közép-európai zsidó migrációjáról, de inkább csak nyálcsorgatva hüledeztem, mint reális jövőképnek … Tovább »