Összesen 7,304 találat (7201 - 7220) : Kultúra.
A hetvenes évek elején elindult, ma is még fiatalnak számító művész először virtuóz grafikai munkáival, majd könnyű kezű vízfestményeivel tűnt ki. Izraelben töltött évei is meghatározták e munkáinak témavilágát s talán formakultúráját is. Hazatérvén, a hiperrealista … Tovább »
Amikor Blankát megismertem, már nagyon beteg volt. Szíve felmondta a szolgálatot, míg végül december utolsó napjaiban végképp megszűnt dobogni. Két emelettel feljebb lakott nővérével, Juliskával, Tel-Aviv belvárosának legpatinásabb utcájában, a Ben-Gurionról elnevezett fasorban. … Tovább »
1988 őszén, Szövetségünk alakuló közgyűlésén szólalt fel ifj. Schiffer Pál, az ismert filmrendező, s tett javaslatot egy zsidó filmfesztivál megrendezésére, és ígéretet annak előkészítésére. A tervezgetésből valóság lett: az USA több városa, London, Moszkva, Krakkó után … Tovább »
AKI VÉGIGNÉZTE a szemle bemutatóit, vagy legalább néhány előadására beült, az nemcsak hiteles betekintést nyert egy nép tragédiákkal terhes történelmének több korszakába és jelzéseket kaphatott a mai diaszpórában helyüket, identitásukat keresők zavarairól, hanem egyben … Tovább »
Vilna: Egy ferencrendi kolostorban a nácik, majd a szovjet rendszer elől elrejtett kegytárgyak és különféle kulturális értékek kerültek napvilágra. A többi között 70 tóratekercs, ötezer imakönyv, húszezer példány jiddis nyelvű újság, és Hefec Haim feljegyzései, azé a … Tovább »
Az alábbiakban rövidítve és kissé átszerkesztve ismertetjük Arje Palgi írását Aczél Györgyről, Izraelben 1989-ben tett látogatása alkalmából. A cikk a Chotamban, az Izraelben megjelenő Al Hamishmar szombati mellékletében jelent meg.
Lenyűgöző egyénisége, hódító intellektusa, … Tovább »
Napjainkban polgári demokratikus fejlődés indult meg Magyarországon, s ez kedvező lehetőséget kínál a zsidó öntudat és identitás feléledéséhez, a zsidó kulturális értékek feltámasztásához. Ezt a szükségletet ismerte fel a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, amikor létrehozta … Tovább »
A MIOK ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv.
Az ügyvezető igazgató mellé rendelt nyolctagú vezető testület:
az ortodoxia képviseletében Herczog László,
a budapesti körzetek részéről László Miklós,
a vidéki hitközségek részéről dr. Feldmayer Péter,
a Magyar Rabbikar képviseletében … Tovább »
Június 10. óta nem ábránd: megszületőben az a szervezet, amelyik joggal jelentheti majd ki, hogy legitim módon képviseli Magyarország egész zsidóságát. A MIOK közgyűlése ezen a napon a rabbikar javaslatára úgy döntött, hogy hozzálát önnön átszervezéséhez, és ebből … Tovább »
FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel születik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már … Tovább »
A sajtóból értesültünk arról, hogy nemcsak külföldön, de most már idehaza is aláírásgyűjtés folyik zsidó nemzetiségi képviselet ellen. Értelmiségi körökben petíciót köröznek, amelynek címzettje a magyar országgyűlés.
A széles körben tapasztalható és mesterségesen … Tovább »
Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, félelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »
TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG miatt senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezajlott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Közgazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »
Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei
Az érintkezés szavai héberül
Örökzöldek
Magyarországi zsinagógák
Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata
Lesz jóvátétel?
– hernádi -: Nemzetközi zsidó gyermektábor Szarvason
Vajda Judit – Vajda Tamás: Izraeli képeslapok
Roland Gradwohl: … Tovább »
EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzítsék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelmeket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt … Tovább »
Ronald S. Lauder, ez a választékos, nyúlánk, halk szavú, de határozott diplomata és üzletember (sz. 1944), akinek nagyszülei Sátoraljaújhelyről származtak el, 1986-ban lett az Egyesült Államok ausztriai nagykövete – éppen az emlékezetes Waldheim-botrány hónapjaiban. Kelet-európai … Tovább »
1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt időkből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az időben már több milliós hátralékra ugrott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különösen sérelmezett … Tovább »
ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vasmadarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »
BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre leváltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felolvasott írása által kiváltott botrány ürügyén az író … Tovább »
Ha Kőbányai János élménybeszámolóit, riportjait, közérzet-elemzéseit olvasom, minduntalan kedvem támad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pontatlanságon, félreérthetőségen, mondatrontáson, betűvétésen, miegyebén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »