Összesen 7,190 találat (6841 - 6860) : Kultúra.
A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »
Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Interjú Jesajáhu Leibovitz-cal
Hogyan definiálná a két, párhuzamosan használt fogalmat, a judaizmust és a cionizmust?
A huszadik század kezdete óta lehetetlen egzakt módon meghatározni a judaizmus fogalmát. Jelenleg mintegy 12-13 millió zsidó él szerte a világon (legalábbis a gójok … Tovább »
Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal
„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »
A jiddis nyelvnek – így Isaac Bashevis Singer – már több száz éve egy hamarosan bekövetkező halált jövendöltek: a jövőben is, mondta a múlt évben elhunyt irodalmi Nobel-díjas a rá annyira jellemző fekete humorral, a jiddis még nagyon sokáig fog halódni – azaz tovább fog élni.
Ma … Tovább »
Interjú Soros Györggyel
A Soros Alapítvány 1984 és 1991 között Magyarországon magánszemélyeket 2 800 000 dollár és 165 000 000 forint, több száz intézményt pedig 22 495 500 dollár és 661 173 000 forint támogatásban részesített. És ez az összeg még nem tartalmazza az 1992. … Tovább »
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, élve az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényben írtakkal, közel 100 ingatlant igényelt vissza az államtól. Hol tartanak a tárgyalások, milyen eredményeket értek el eddig? Erről kérdeztük a MAZSIHISZ elnökét, dr. Feldmájer … Tovább »
Lehet együtt?
A zsidó közéletben járatlan olvasónak talán érthetetlen, hogy minek a felcímbeli kérdőjel, hiszen számára az a természetes, hogy a Magyarországi zsidó szervezetek feladataik szerint egymástól elkülönülve ugyan, de testvéri szolidaritással tartsanak össze. Az … Tovább »
Még sohasem jártam a Rózsakertben, s még sohasem játszották az én tiszteletemre az izraeli himnuszt. Sok sok évig a Hatikvát csak eldugott klubokban, vagy otthon mertük énekelni, a dallamát csak más szöveggel idézhettük. Történelmi pillanat volt, amikor a Dohány utcai zsinagógában … Tovább »
(David Giladi: Pesti mérnökök – Izrael országépítői. Ex Libris – Múlt és Jövő kiadása, 1992. 261. oldal. 490 Ft)
Az eredeti kötet héberül íródott, és a Hitachdut Olé Hungária (Magyarországi Bevándorlók Egyesülete), Tel-Aviv és a Magyar Nyelvterületi Zsidóság Emlékmúzeuma, … Tovább »
Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound kiadó igazi nagyünnepi zenei csemegét kínál az érdeklődőknek a következő címen: Zsidó kántorművészet Magyarországon. … Tovább »
Joszef Ben Porat kiállítása a Chagall Galériában
Bátor magyar képzőművészek – még amikor az egyesületi törvények alig adtak arra lehetőséget – kis közösséget alapítottak, hogy munkájuknak társas-társadalmi hitele legyen. Az egyik ilyen „korai” alkotóközösség, amelynek … Tovább »
Let’s face it (nézzünk szembe vele, mondjuk ki nyíltan), Krassó Miklós ambíciója egy páratlan ambíció volt. (Volt? Nagy és fojtott szomorúság a „volt” mögött.) Most, hogy halála után három és fél évvel egy Miklós-jegyzetet tartalmazó bőröndöt kinyitottam és a British Museum-i … Tovább »
A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.
Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »
Magyarországon is, Izraelben is:
Interjú Schőner Alfréddal
Különös fintora a sorsnak, hogy míg itthon volt, az utolsó időben sokan bírálták, mióta otthon él, hiányát számosán fájlalják. E két csoport reprezentánsai részben azonosak… Schőner Alfréd főrabbit – akinek … Tovább »
A Stephansplatzon székel. Ott, ahol a katolikus egyház rezidenciája, azt mondanám, majd hogy kezet fog jó néhány zsidó szervezettel, hamarjában a Jewish Welcome Service-t, az izraeli Információs Irodát, a Das Jüdische Echo Évkönyv szerkesztőségét említeném, de gyanítom, van itt még … Tovább »
Az idősebbek, a tehetősebbek, a látványosságok iránt érdeklődők kihasználják még a szeptemberi indián nyár előnyeit, a kellemes kirándulóidőt, a rekkenő hőség enyhülését, a kényelmes utazás kínálta lehetőségeket. Hanem októbertől valóban holtszezon köszönt az idegenforgalomra. … Tovább »
Ötödik alkalommal emlékeznek meg a város elhurcoltjairól. Zalaegerszeg gyászolt, mert a harminchárom túlélő és leszármazottjaik mellett a hajdani zsinagógában és temetőben velük voltak a város vezetői, közéleti személyei, egyházai, a parlamenti és a parlamentbe nem jutott pártok … Tovább »
Junák László, Veszprém. Ön, mint ahogy leveléből is kitűnt, veszprémi lakos. S csak elismeréssel szólhatunk a veszprémi zsidóság múlta, maradékának jelene iránt tanúsított érdeklődéséről. S ki, ha nem Ön hivatott elsősorban felvetni egy mártír emléktábla felállításának … Tovább »