Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

Nagy port kavart Benjamin Netanjahu törvénytervezete, amely Izraelt mint zsidó nemzetállamot határozná meg, és amelyet a kabinet már el is fogadott. A javaslatot a jövő héten tárgyalja a parlament, de addig is a kritikusok száma legalább eggyel nőtt: Simon Peresz volt izraeli elnök … Tovább »

Anne Frank nevét a második világháború alatt írott naplója őrizte meg az utókornak. Mind a mai napig rengetegen olvassák személyes feljegyzéseit arról, hogyan rejtőzködtek a nácik elől a megszállt Hollandiában. Sid Jacobson és Ernie Colón nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy az amszterdami Anne Frank-múzeum támogatásával elkészítse Anne Frank életének első hivatalos képregény-feldolgozását.

Interjú Seres Attilával

Famíliájából majdnem mindenki a holokauszt áldozata lett, nagymamái nevelték, mégis a családról, a közös étkezésekről szól a 71 éves Rosenstein Tibor gasztrofilozófiája. Nemrég jelent meg harmadik szakácskönyve az elmúlt tíz évben titkolt receptekkel. Könyvbemutatója után vendéglátásról, ízvilágról és titkos telefonszámról is beszélgettünk.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.

Endrényi Krisztina ügyvéd és Ferencz Győző irodalomtörténész közleménye a Radnóti-hagyaték ügyében

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Forma és tartalom összefüggései Jancsó Miklós egy vagy több filmjében – ezzel a témával hirdetett esszépályázatot fiatal, pályakezdő filmkritikusok, esztéták, történészek számára a Filmkultúra folyóirat, az „Urbán Mari barátainak és tisztelőinek köre”, valamint a Francia Új Hullám Kiadó.  Urbán Mária filmkritikus, a Filmkultúra volt főszerkesztője idén lett volna 60 éves.

Az alábbiakban a zsűri különdíjasának esszéje olvasható.

A Népszabadság birtokába került a Buda­pesti Zsidó Hitközség (BZSH) elhíresült átvilágításának a Zsidó Nyári Fesztiválra vonatkozó része, amely fel­tárja Zoltai Gusztáv egykori ügyvezető igazgató felelősségét a fesztivált működtető szervezettel kapcsolatos jogi és gazdasági … Tovább »

Közönség és szakmai sikereket aratott izraeli filmek kerülnek vetítésre a XVIII. Izraeli Filmhéten december 4-9. között.  A rendezvénynek a Puskin Mozi ad otthont Budapesten.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Folyamatos munkánk életben tartani minden felnövekvő nemzedék éberségét és tisztességét, hogy a holokauszt soha többet ne történhessen meg – mondta L. Simon László kedden a Magyar Holokauszt 70 – veszteségek és felelősségek című kötet bemutatóján a Tom Lantos Intézetben.

Az oktatási és kulturális kormányzat feladata az, hogy segítsen eljuttatni Kertész Imre életművét a következő nemzedékekhez is – hangsúlyozta a 85 éves Kertész Imre tiszteletére tartott köszöntésen elmondott beszédében kedden a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) az emberi erőforrások minisztere.

Gyarmati Fanni hetven éven át őrizte Radnóti Miklós személyes tárgyait és könyveit, halála után azonban úgy tűnik, a teljes hagyatékot elárverezik.

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részére Budapestért díjat adományozott.

A Vince Kiadó 2014. november 18-án 16 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében (1088 Budapest, Múzeum körút. 14-16.) mutatja be a Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna szerkesztette kötetet.