S. J. Agnon A Nagy Zsinagóga című elbeszélése nemcsak a héber, hanem az egész zsidó irodalom klasszikus darabja. Robert Alter megmondja, miért. 

Mily bőséges a Te jóságod, amit fenntartasz a Téged félőknek (Zsolt. 31, 20)

„Minden önéletrajz önigazolásnak számít” – írja életrajzi könyvében Csontváry kapcsán a hét elején elhunyt világhírű magyar orvos-genetikus, Czeizel Endre. A Két életem, egy halálom című kötet funkciója is az önigazolás. Czeizel azért mondott igent M. Kiss Csaba megkeresésére, mert úgy érezte, hazájában teljesen félreismerték. „Teljes mértékben azonos vagyok magammal, de meglehet, nem az vagyok, akinek látszom, illetve nem csak az.” (5.o.) Ha kizárólag a médiából ismertük, akkor a hetvenes évek elején tévédoktornak láthattuk, aki megismertette a magyarokkal a genetika csodáit, a kétezres évek elején pedig leginkább egy gyermekcsempészettel megvádolt bulvárhősnek, aki egy 40 évvel fiatalabb szeretőt tartott a felesége mellett. Czeizel azt szerette volna, ha inkább szakmai sikerei miatt emlékeznének rá az emberek, azok is, akik sosem fordultak meg a rendelőjében. A könyvben „szükséges rosszként” a magánéletről és a perről is mesél, és vall betegségéről is, ami a családi hajlam ellenére végül nem prosztatarák, hanem mieloid leukémia lett. M. Kiss járt Czeizel mindkét családjánál, végigkísérte a második kemoterápia utáni időszakot, és bőven hagyott helyet a könyvben a professzor tudományos értekezéseinek is. Kiderül, hogyan halt meg igazából Semmelweis Ignác, melyik három kifejezést tudta magyarul Milton Friedman, miért nem lett gyereke egy idegen nőnek Gábor Miklóstól, mi a helyes válasz arra, hogy apád faszát, és hogy békélt meg élete utolsó hónapjaira Czeizel Endre Istennel. Kigyűjtöttük a 10 legérdekesebb, legtanulságosabb történetet a könyvből.
Czeizel, az antiszemita

Czeizel gyerekkora az „enyhe antiszemitizmus jegyében telt”. A festő-mázoló-tapétázó céget üzemeltető édesapja a konkurenciát látta a zsidó kisiparosokban, és ezt otthon is gyakran hangoztatta. Czeizel családi antiszemitizmusát, ami akkoriban inkább vegyes érzelmeket jelentett a zsidók irányába, a gimnáziumi féltékenység erősítette fel: ráébredt, hogy a zsidó gyerekek sokkal okosabbak nála. Az egyetemen a zsidó orvosdinasztiák leszármazottjaival kellett versenyeznie, ami tovább táplálta az ellenérzéseit, ám amikor neves zsidó orvosok és újságírók kezdték mentorálni, átértékelte addigi nézeteit. A zsidó genetikát londoni ösztöndíja során kezdte vizsgálni a hetvenes évek legelején. A témáról A zsidóság genetikája címmel dolgozatot is írt, és publikálni is szerette volna: a Valóság című lap szerkesztője nem engedte, hogy megjelenjen, a főszerkesztő viszont Aczél elvtársra bízta a döntést. Aczél bekérette magához a fiatal kutatót, és kérdőre vonta a cikk miatt. Rasszizmussal vádolta, nézeteit pedig a náci Németországban elterjedt eszmékkel állította párhuzamba. Czeizel megvédte a szöveget, és közölte, hogy szerinte a különbségeket nem a zsidó művészek, tudósok génjeiben, hanem a zsidó kultúrában kell keresni, amiből a magyaroknak bőven lenne mit tanulniuk.
„(…) a végén annyira bizalmas viszonyban voltunk, hogy én már pofátlanságra is vetemedtem a búcsúnál: Aczél elvtárs, maga kérdezte, hogy „miért foglalkozik velünk”. Ezek szerint Aczél elvtárs zsidó? És akkor hosszabb csend után azt mondta: „Nem, én kommunista vagyok!” (17. o.)

A teljes cikk itt olvasható.

Több mint fél évszázaddal a második világháború vége és az európai integráció kezdete után a nemzeti határok továbbra is fontos szerepet játszanak a kontinensen. George Friedman a Stratfor honlapján megjelent írásában három válságot elemez napjaink Európájából. Igaz, … Tovább »

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével egyeztetett Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség pályázati forrásokból különleges projektet valósít meg a Tokaj-Hegyalja régióban, amely fantasztikusan gazdag zsidó történelemmel rendelkezik. A háború előtt gyakorlatilag minden falvában komoly zsidó közösség élt, és jelentősen … Tovább »

Tábor Ádám író, költő, esszéista régóta meghatározó alakja a magyar szellemi, irodalmi életnek. Vele beszélgettünk legújabb, Versmező című verseskötete, valamint az európaiság mibenléte és a zsidóság kapcsán.

Honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt – ezt a kérdést tettük fel a  Szombat áprilisi számában a magyar zsidó közélet néhány szereplőjének illetve jó ismerőjének.

Avi Shavit, a Haarec újságírójának magyarul is megjelent könyve (Hazám, az ígéret földje) alábbi részlete egy Harod-völgyi kibuc példáján mutatja be az államalapítás előtt érkezett első zsidók életét.

Megkezdődött a szegedi Új zsinagóga felújítása, a kormány a közelmúltban 950 millió forint támogatást ítélt meg a munkálatokra – mondta el a Szegedi Hitközség elnöke az MTI-nek.

2015. szeptember 2-án indul a XI. Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál koncertekkel, kiállításokkal, könyvbemutatókkal.

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.

Idan Raichellel beszélget Schranez Rebeka

A roma holokauszt áldozataira emlékező tablókiállítás nyílt pénteken Budapesten, amelyet szeptember 30-ig lehet megtekinteni a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben.

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel