Szántó Erika filmrendezővel beszélget Várnai Pál

Emberszag – Tragédia, békebeli kávéházi stílusban elbeszélve.

Bulgáriában elmaradt a holokauszt – de vajon hogyan, és kik voltak azok, akik mégis áldozatul estek a vészkorszaknak? És mi volt az oka annak, hogy a bolgár társadalom szolidárisabb volt a zsidókkal, mint a magyar? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni Doncsev Toso író, volt kulturális diplomata és bolgár kisebbségi politikus egy három nyelven megjelenő esszében. A hétköznapi erényekről című kötet a Napkút Kiadónál jelenik meg, bemutatni a Magyar Művészeti Akadémián fogják februárban.

Az izraeli mozik február 11-től vetítik a Saul fiát, amely 450 fős díszbemutatóval ünnepelte premierjét Tel-Avivban.

Az Amerikában élő muszlim feminista szerző kulturális imperializmussal vádolja a szex-pozitív feministákat, akik szerinte rá akarják kényszeríteni az emancipáció támogatóira a szabados életmódot, és elvárnák, hogy az iszlám feministák is „muszlim vagina-monológokat” adjanak elő.

A január 27-i nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából kortárs művészek egy csoportja alternatív emlékművekkel dolgozza fel a holokauszt során történteket. A művészek (Balla Csönge, Borsos Lőrinc, Gróf Ferenc, Karas Dávid, Nem mi voltunk! Crew, Rudas Klára) munkái csak egy időre kerültek köztérre, a kiállítás valójában online (https://www.tumblr.com/blog/ enyeszpontok) lesz teljes egészében látható. A projekt kezdeményezője a Tom Lantos Intézet.

Polkorrekt cenzúra?

Idén február 18-28 között kerül sor a Zsidó Könyvhétre (JBW) a brit fővárosban. A Kings Place kulturális és kulináris centrumban zajló rendezvénysorozat története csaknem nyolc évtizedre nyúlik vissza.

A második világháború előtt két nagyon sikeres zsidó könyvfesztivált … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

A film sajtófőnökének csütörtök esti tájékoztatása szerint a rendező és a producerek döbbenten értesültek az írás tartalmáról. “Rágalom minden nekem tulajdonított szó” – idézte Nemes Jeles Lászlót a közlemény. A beszélgetésről nem készült hangfelvétel, és az alkotók … Tovább »

“És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. ,,A többi néma csend…”

Egyes jelentések arról számolnak be, hogy a németországi menekülttáborokban annyira rossz állapotok uralkodnak, hogy a menekültek egy része inkább visszatérne otthonaikba, mintsem hasonló körülmények között tovább maradjanak.

“Borzalmas táborokban gyűjtik össze az embereket; … Tovább »

Emlékkonferencia Schweitzer József tiszteletére.

Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli … Tovább »

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Eugen arra gondolt, hogy tulajdonképpen ő még mindig „fiatalembernek” számít. Fiatalembernek, világos, jó szabású nyári kabátban, amelyen csak a közelebbi szemrevételezés után látszik a gyakori tisztítás és a szegélyek kopottassága. Tisztességes, jó modorú fiatalember. Kétségkívül „jobb” fiatalember, akit voltaképpen még egyetemi hallgatónak is lehetne tartani, ifjú doktornak, vagy akár magasabb beosztású alkalmazottnak.

A német kancellár szerint „fokozott aktivitásra” és éberségre van szükség országában, mivel a bevándorlók közül sokan olyan helyről érkeztek, ahol „az Izrael- és zsidógyűlölet nagyon elterjedt”.

„Az antiszemitizmus sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk, ezért fokozottan … Tovább »

Polkorrekt cenzúra?

A terjedelmi korlát nagyúr. A zsidó Salinger című esszémben (Élet és Irodalom, 2016. január 22.) közöltek mellett már nem érinthettem a Catcher in the Rye új magyar fordítása címadásának kérdését, mely azonban témámhoz, Salinger identitásproblémájához is kapcsolódik. 

A … Tovább »

Észrevételek a politikai korrektség fogalmához.

A Holokauszt szépirodalma