Az izraeli mozik február 11-től vetítik a Saul fiát, amely 450 fős díszbemutatóval ünnepelte premierjét Tel-Avivban.

Az Amerikában élő muszlim feminista szerző kulturális imperializmussal vádolja a szex-pozitív feministákat, akik szerinte rá akarják kényszeríteni az emancipáció támogatóira a szabados életmódot, és elvárnák, hogy az iszlám feministák is „muszlim vagina-monológokat” adjanak elő.

A január 27-i nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából kortárs művészek egy csoportja alternatív emlékművekkel dolgozza fel a holokauszt során történteket. A művészek (Balla Csönge, Borsos Lőrinc, Gróf Ferenc, Karas Dávid, Nem mi voltunk! Crew, Rudas Klára) munkái csak egy időre kerültek köztérre, a kiállítás valójában online (https://www.tumblr.com/blog/ enyeszpontok) lesz teljes egészében látható. A projekt kezdeményezője a Tom Lantos Intézet.

Polkorrekt cenzúra?

Idén február 18-28 között kerül sor a Zsidó Könyvhétre (JBW) a brit fővárosban. A Kings Place kulturális és kulináris centrumban zajló rendezvénysorozat története csaknem nyolc évtizedre nyúlik vissza.

A második világháború előtt két nagyon sikeres zsidó könyvfesztivált … Tovább »

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

A film sajtófőnökének csütörtök esti tájékoztatása szerint a rendező és a producerek döbbenten értesültek az írás tartalmáról. “Rágalom minden nekem tulajdonított szó” – idézte Nemes Jeles Lászlót a közlemény. A beszélgetésről nem készült hangfelvétel, és az alkotók … Tovább »

“És kezdetben teremtette az Örökkévaló…” (Mózes első könyve, első fejezet, első vers) Teremtette a világot. A rendet. Az embert. A Törvényt. A hagyományt. Teremtette Galántát és Galántán a zsidó asszonyokat és édesapákat. Gyermekeket és unokákat. Teremtette a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a szombat kacagását és a temető csöndjét. Teremtette a zsidó-magyar együttélést és a zsidó-magyar különválást. Teremtette a nemzeti törvényeket és a zsidó törvényeket. ,,A többi néma csend…”

Egyes jelentések arról számolnak be, hogy a németországi menekülttáborokban annyira rossz állapotok uralkodnak, hogy a menekültek egy része inkább visszatérne otthonaikba, mintsem hasonló körülmények között tovább maradjanak.

“Borzalmas táborokban gyűjtik össze az embereket; … Tovább »

Emlékkonferencia Schweitzer József tiszteletére.

Heisler András kiemelte: ez az integráció mutatkozik meg abban, hogy a konferenciát közösen szervezte meg a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Károli … Tovább »

Jean Améry, az 1912-ben Bécsben Hans Mayer néven született holokauszt-túlélő író zsidósághoz fűződő kapcsolata és ennek műveiben való megjelenítése egészen különlegesnek mondható. Alakulásában döntő szerepet játszott gyermekkorának élményvilága, majd a későbbiek folyamán a váratlanul „elementáris erővel nyakába szakadó” kirekesztettség, és az azt követő borzalmak át- és túlélése.

Eugen arra gondolt, hogy tulajdonképpen ő még mindig „fiatalembernek” számít. Fiatalembernek, világos, jó szabású nyári kabátban, amelyen csak a közelebbi szemrevételezés után látszik a gyakori tisztítás és a szegélyek kopottassága. Tisztességes, jó modorú fiatalember. Kétségkívül „jobb” fiatalember, akit voltaképpen még egyetemi hallgatónak is lehetne tartani, ifjú doktornak, vagy akár magasabb beosztású alkalmazottnak.

A német kancellár szerint „fokozott aktivitásra” és éberségre van szükség országában, mivel a bevándorlók közül sokan olyan helyről érkeztek, ahol „az Izrael- és zsidógyűlölet nagyon elterjedt”.

„Az antiszemitizmus sokkal elterjedtebb, mint gondolnánk, ezért fokozottan … Tovább »

Polkorrekt cenzúra?

A terjedelmi korlát nagyúr. A zsidó Salinger című esszémben (Élet és Irodalom, 2016. január 22.) közöltek mellett már nem érinthettem a Catcher in the Rye új magyar fordítása címadásának kérdését, mely azonban témámhoz, Salinger identitásproblémájához is kapcsolódik. 

A … Tovább »

Észrevételek a politikai korrektség fogalmához.

A Holokauszt szépirodalma

Talán már nem újdonság hazánkban sem, hogy egyetem előtt, után vagy akár alatt, külföldön is kipróbálja magát az ember ilyen vagy olyan formában. Ami viszont talán kevesek számára ismert, hogy nemcsak Európában, de Izraelben is számos ilyen lehetőség közül lehet válogatni.

A Komlós Aladár-díjat az idén Ungvári Tamás vette át a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az önmagát „olvasógépként” aposztrofáló, 86 éves irodalomtudós, aki máig szenvedélyesen követi a társadalmi és kulturális élet eseményeit, szokása szerint anekdotikusan beszélt a legfeszítőbb kérdésekről is.

Interjú Steiner Kristóffal, az Új Kelet új főszerkesztőjével

Nemrég megjelent Új(abb) Kelet c. interjúnk kapcsán számos kérdés merült fel sokakban. 2015 decemberében korábban olvasható cikkek miatt mindenki úgy tudta, hogy a nagy múltú lap megszűnik, és nem lesz folytatás. … Tovább »