A zsidó identitás definiálására és vállalására a rendszerváltáskor
megnyílt lehetőséggel a hazai zsidóság mostanáig lényegében nem élt. Az
államilag elismert vallásos zsidó közélet legbefolyásosabb szervezete, a
Mazsihisz most azt szeretné, ha az októberi népszámláláson minél többen
vallanák magukat zsidónak, azt viszont továbbra sem akarja, hogy a
zsidóság bejegyzett kisebbség legyen. Milyen kisebbség a magyar
zsidóság?

  Hogyan került a piarista gimnáziumba, milyen emlékei vannak?Zsidó vagyok, bár nem zsidó gyökereim is vannak: a vidéki zsidó kereskedő és tisztviselő felmenők mellett családom másik része olyanokból állt, akik a hagyományos keresztény középosztályhoz tartoztak és a két … Tovább »

Egy híján 50 ország és nyolc nemzetközi szervezet képviseltette magát a
párizsi értekezleten, amelyen a Kadhafi utáni Líbia helyzetét vitatták
meg. A vendéglátó francia elnök mellett jelen volt többek között az
amerikai külügyminiszter, a brit, a német, a spanyol kormányfő, a
jordániai király, de részt vett a tanácskozáson a líbiai katonai
beavatkozást bíráló Oroszország, Kína és Algéria képviselője is, és
ugyancsak ott volt a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) két vezetője,
Musztafa Abdel-Dzsalíl és Mahmúd Dzsibril. 

2011. augusztus 25.A szlovákiai magyarok körében hatalmas a felháborodás Ivan Gasparovic elnök kijelentése miatt, amely szerint Esterházy János nem érdemel szobrot, mert Hitler híve volt. Az 1957-ben a csehszlovák kommunista börtönben meghalt magyar gróf az egyetlen politikus volt a korabeli, … Tovább »

Pénteki értesülések szerint a plakát a kreuzbergi Zsidó Múzeum, valamint
olyan emlékhelyek közelében jelent meg, amelyek a nácik által
meggyilkolt zsidó áldozatoknak állítanak emléket. 

a Kőrösmező – Kamenyec-Podolszkij-i deportálás 70. évfordulója
alkalmával tartandó kegyeleti, emlékező és tudományos konferenciára. 

A sajtó legfontosabb feladata, hogy feltárja az igazságot és bemutassa a
lényeges információkat, hogy az emberek eldönthessék, kivel és mivel
azonosulnak, kit és mit támogatnak – hangsúlyozta Akiva Eldar izraeli
újságíró kedden a külügyminisztériumban rendezett közel-keleti témájú
médiaszemináriumon. 

ENSZ-nagykövet: a Hamasz gyerekeket soroz be Gázában
A diplomata szerint „a következő generáció egy erőszak, terror és gyűlölet nélküli, jobb jövőt érdemel”

“Botrányt okoztak a gázai segélyflotta békeaktivistái. Az amerikai
résztvevők hazájuk nagykövetsége előtt akartak tüntetni, de amikor nem
engedték őket közelebb, akkor rátámadtak a görög rendőrökre”: idén is
készül “áttörni” az izraeli tengerzárat a Gázai-övezet partjainál az
úgynevezett Szabadság Flottilla. Eddig keveset lehetett tudni a
hajóhadat szervezőkről – egy, a héten megjelent elemzés azonban
árnyaltabb megvilágításba helyezi a csoportot. 

“A németek hajlamosak saját bűntudatukat exportálni Kelet-Európába” –
mondja Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő az uniós
elnökség alatt a magyar kormányt ért bírálatokról. A
politológus-politikus ugyanakkor elismeri, a kabinet egyes döntéseivel
kapcsolatban jogos lehet a kritika, és beszél arról is, pótcselekvés-e a
Budapesten megalakuló Tom Lantos Intézet.

Keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd címmel tartanak háromnapos
konferenciát szerdától Gödöllőn, a tanácskozáson egyebek között
áttekintik, hogyan lehet előmozdítani az egyházak békés együttélését –
közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi,
nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára
hétfőn Budapesten.

A fenti címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi
Intézet, „a magyar és a zsidó/izraeli kulturális etnikai identitás
tapasztalata” témakörében május 4-6-a között. A konferencia – melyet
Navracsics Tibor miniszterelnökhelyettes, Pálinkás József, az MTA
elnöke, Hatos Pál, az Intézet főigazgatója és Aliza Bin Noun, Izrael
budapesti nagykövete nyitott meg – szakmai kurátora lapunk szerkesztője,
Novák Attila történész volt.

2011. május 15-én, a Károly-körúti Keren Or központban zajlott az EMIH
szokásos éves választmányi összejövetele. Köves Slomó, a szervezet
vezető rabbija bejelentette, hogy működik a bét din, azaz a rabbinikus
bíróság és megteremtették az ortodox betérés lehetőségét is.

„Kisebbség és többség között” címmel rendezett magyar-izraeli történészkonferenciát a Balassi Intézet. A gellérthegyi intézmény könyvtárában magyar, zsidó és magyar zsidó történészek cseréltek eszmét az emigrációban, diaszpórában élő közösségekről, a magyar és a zsidó diaszpórák közötti hasonlóságokról és különbségekről.

Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli kulturális és etnikai identitás tapasztalata címmel rendeztek nemzetközi történészkonferenciát május 4-e és 6-a közötti a budapesti Balassi Bálint Intézetben.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, és Nicolas Sarkozy francia államfő egyetértett: a palesztinoknak el kell ismerniük Izraelt. Az izraeli kormányfő úgy véli, hogy a békefolyamatban kulcsfontosságú a felek közötti párbeszéd.

Kisebbség és többség között – A magyar, zsidó, izraeli etnikai és
kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel nemzetközi
történészkonferenciát rendez a Balassi Intézet május 4. és 6. között; az
eseményhez kapcsolódva Ritter Doron fotóművész képeiből látható
kiállítás május 29-ig az épület aulájában.

Kisebbség és többség között – A zsidó/izraeli és a magyar etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt században címmel szervez nemzetközi történészkonferenciát a Balassi Intézet 2011. május 4–6. között

Kaposváron is a náci tömeggyilkost éltették, és hamarosan konferenciát rendeznek tiszteletére.

Megingathatatlannak hitt arab rezsimek dőlnek össze az utca nyomására.
Tunézia után Egyiptomban is távozott az évtizedekig hatalmon lévő elnök.
Egyiptomban, a legnépesebb arab államban Mubarak rendszere erősen
korlátozta a demokratikus jogokat, ugyanakkor nem hagyta kibontakozni az
iszlamistákat. A stabilitást  Mubarak garantálta, személye pedig
garanciát jelentett az Izraellel kötött béke fenntartására. Az elnök
elmozdítása alapvető változásokat indíthat el a Közel-Keleten, mindez
hatással van Izraelre is.