Összesen 359 találat (261 - 280) : Kol Jiszrael.
Balázs Gábor
Ákédát Jichák – Izsák megkötözése
A zsidó vallás őszi, nagy ünnepei kiemelkedő jelentőséggel bírnak mindazok számára, akik a zsidó vallási életben bármilyen mértékben részt vesznek. Akiknek a Ros Hasana-i és a Jom Kippur-i zsinagóga látogatás jelenti … Tovább »
Kétrészes mellékletben emlékezünk meg Izrael Állam ötvenedik születésnapjáról. Az összeállítás első két írása az ország születése és az azt megelőző „vajúdás” körülményeit, gyakran illúziókkal áthatott légkörét mutatja be. A soron következő írások az ország … Tovább »
Nem parancsolat, csak „érdemdús cselekedet”
Az alija megítélése a Halacha irodalmában című cikkben (Szombat 1998. január) olvasható az a sommás megállapítás, mely a bevándorlással kapcsolatos két kifejezést Mózes első könyvéből eredezteti. Itt azonban csak a szavak használatára … Tovább »
Állam az államban?
Ex-szovjet bevándorlók Izraelben
A volt Szovjetunió területéről érkező 700.000 bevándorló többsége megtalálta a számítását. A szakmájukban kaptak munkát, saját otthonuk, kocsijuk van, ám a többségükben szekularizált új olék – akik között sok … Tovább »
Paradoxonok imakönyvei
(Sziddur Tfílat Smuel, Sámuel imája – Zsidó imakönyv, ford.: Simon Sároni, szerk. és jegyzetekkel ellátta: Naftali Krausz, Chábád Lubavics Egyesület, 1996., 870 oldal, 2900 Ft.)
(Zikhron Jiszráel Menakhem, Makhzor le-Ros ha-Sana, Izrael fohásza – A zsidó újév … Tovább »
Izrael Állam megítélése vallásos irányzatokban
A XX. századi zsidó történelem számos jelentős eseménye között az egyik legnagyobb fontosságú Izrael Állam megalapítása. A lehetőség, hogy csaknem két évezrednyi szétszóratás után a zsidó nép visszatérhet eredeti hazájába … Tovább »
Hol a cionizmus mostanában?Akadozó beszámoló Jeruzsálemből
A Cionista Kongresszus négy évenként ül össze. 750 küldöttjéből 503-nak van szavazati joga, de nagysúlyú szervezetek (pl. WIZO) is rendelkeznek szavazati joggal. Jelenleg Izrael küldi a delegátusok 38 százalékát, az USA … Tovább »
Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon
A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakuláson ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarországhoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »
Az út Ein Harodba című regénye 1997. szeptemberi magyarországi megjelenése alkalmából érkezett Budapestre Ámosz Kenan. Akkor találkozott régi barátjával, Kardos G. Györggyel, aki könyvét a sajtónak bemutatta. E napokról szól a könyv fordítójának és kiadójának írása, amely … Tovább »
Köztudott, hogy nem nehéz szélsőségesen ellentétes nézeteket felfedezni a modern kor különböző magyar ajkú zsidó szellemi irányzatai között. Mind a politikai cionizmus szellemi atyjának, mind a radikális vallásos anticionizmus megalapítóinak szülőföldje a történelmi Magyarország. … Tovább »
Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kívánatosabb az aranynál.
(Péld. 8. 10.)
A tavaly január elején megrendezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »
A félreértések elkerülése végett szeretném rögtön a kezdetben leszögezni, hogy zsidó hagyomány alatt az írott és a Szóbeli Tan alkotta vallási hagyományt értem. A zsidó nép történelmi szempontból a halakha törvényei által egységes rendszerbe szervezett életformájának … Tovább »
„Az izraeli főrabbinátus a zsidó nép szerencsétlensége” – jelentette ki Eric Yoffie rabbi, az amerikai reformzsidóság legnagyobb szervezetének vezetője ez év májusában. A szavai nyomán támadt felzúdulást látván Yoffie rabbi megismételte szavait a Forward hasábjain: a főrabbinátus, … Tovább »
avagy egy galíciai rabbidinasztia Magyarországon
Spira Cvi Elimelech, a világhírű tudós és rabbi, aki a családfáját Dávid királyig vezette vissza, Galíciából, a San folyó melletti Dynowból jött Magyarországra. 1825-ben foglalta el a munkácsi rabbiszéket, s új hitközségében … Tovább »
Örülnöm kellene, hiszen végre komoly és fontos problémákról alakult ki vita, olyanokról, amelyeknek életszaga van. Ami örömömnek némileg gátat szab, az az a fajta rekapituláció, amelyben a szerző részesíti Írásomat.
Ungvári cikkének több hibája is van. Az egyik az, … Tovább »
Háború és/vagy béke
Januári számunkban egy ortodox, egy konzervatív és egy reformzsidó szerző írásával próbáltuk a három irányzat vallási álláspontját illusztrálni – elsősorban a hagyományhoz való viszonyukkal kapcsolatban. Az alábbiakban politikai küzdelmeikről … Tovább »
Igazság és hit (részletek)
A Konzervatív mozgalomban igen nehéz meghatározni e vallási irányzat alapelveit. A reform nem ismeri el a zsidó törvény tévedhetetlenségét. Minden rabbi és hitközségi tag dönthet, hogy „személyes függetlenség”-ét figyelembe véve, a zsidó … Tovább »
I.
Elvész a közösség, elvesznek a morális tájékozódás sarokpontjai, a személyes jelentőség tudata – e bajok a szekuláris társadalom fő gondjai közé tartoznak. A modernitás mélyreható változásokat idézett elő, az emberi élet végességét, törékenységét, halandóságát … Tovább »
A jeruzsálemi Templomhegyen, ahol hajdan a zsidóság szentélye állott, ma pedig az iszlám két nagyfontosságú mecsete található, harminc éve változatlan, hallgatólagos megegyezésen alapuló status quo van érvényben: a területet jogilag Jordánia fennhatósága alatt áll, a palesztinok … Tovább »
A karizmatikus vezetők hiányoznak a magyar zsidóságból
Kéthavonta a zsidóság dolgairól beszélgetünk a Szombat hasábjain. Mintha csak egy széderasztalt ülnénk körül: a nagykőrösi születésű Feldmájer Sándor (F. S.), a balatonfüredi Olti Ferenc (O. F.), az egri Székely Gábor … Tovább »