Összesen 77 találat (41 - 60) : Klein Rudolf.
… a European Day of Jewish Culture alkalmából.
Téma: A természet és örökség.
– Klein Rudolf vezetésével sétát tehetünk a Salgótarjáni úti zsidó temetőben;
– Balázs Gábortól megtanulhatjuk, hogyan lettek városi ünnepek az eredetilegileg természeti ünnepekből;
– … Tovább »
Kassa után Budapesten lesz látható a Zsinagógaépítészet Kelet-Közép-Európában 1782-1944 című építészettörténeti kiállítás, amelynek megnyitójára hétfőn 17 órakor kerül sor a Vam Design Centerben, a Zsidó Nyári Fesztivál keretében.
A 75 darab nagyméretű tablón … Tovább »
Több mint negyven különböző műfajú és témájú eseményt kínál a 16. Zsidó Nyári Fesztivál augusztus 25. és szeptember 2. között. Idén új helyszíneken, például a Budapest Music Centerben, az Átrium Film-Színházban, a VAM Design Centerben is lesznek programok – mondta el az eseményeket beharangozó keddi sajtótájékoztatón Vadas Vera fesztiváligazgató.
Paul-Henry Chombart de Lauwe (1918–1998), francia városszociológus írta, hogy egy társadalom képe a talajra íródott – utcák, terek, középületek és lakóházak mind-mind arról szólnak, hogy miként működik egy társadalom, és azon belül az egyes társadalmi csoportok. Noha õ a liberális … Tovább »
Fotókiállítás Kassán
Zsinagógaépítészet Kelet-Közép Európában
A harang (Zvonarska) utcai zsinagóga
Gadó János: A Síp utcai Kádár-rendszer
Mi volt a baj Feldmájer Péterrel? A baj az volt, hogy lassan önálló arculatot öltött. Noha Zoltai machiavellista hatalomgyakorlását tudomásul vette és nem bolygatta, lassan fölépített egy saját imázst. Hűségesen és becsülettel teljesítette … Tovább »
Klein Rudolf építészet-történész, a “Zsinagógák Magyarországon” szerzője
BAGDAD, KAIRÓ, ALGÍR, TUNISZ: EXODUS ELŐTT ÉS UTÁN
– AVAGY LEHET-E EGY ZSIDÓ ARAB?
A XIX. század folyamán Szabadkán rohamosan emelkedett a zsidók száma. Erre a korszakra esik a város urbanizációja és a lakosság számának általános növekedése:
Év Összlakosság Zsidók azáma %
1805 21 537 67 0.31
1820 32 … Tovább »
Határtalan Szabadka, Emlékezetközösség: Csaplár Vilmos és Horkay Hörcher Ferenc írása,
Interjú Komoróczy Gézával és Mácsai Pállal
Klein Rudolf, Zsinagógák Magyarországon 1782-1918. Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség (Budapest: Terc, 2011. 678 oldal.)
Megjelent a Szombat márciusi száma
Szombat, a 21. század magyar-zsidó folyóirata
Gadó János: Iszlám és/vagy demokrácia?
A fülkeforradalmat megtapasztaló magyar polgárok a megmondhatói, milyen nehéz megőrizni a szabadság intézményeit – még egy olyan országban is, ahol … Tovább »
A rengeteg lapozgatnivaló újdonság, bemutató, felolvasás
és dedikálás mellett idén sem maradnak el a szórakoztató zenei és családi
események, valamint a szombatra időzített éjszakai hacacáré, a számtalan
rendhagyó programmal kecsegtető Könyvek Éjszakája.
„…minden attól függ, hogy ki adja át tanúvallomásunkat a jövő nemzedékeknek, hogy ki írja meg ennek a korszaknak a történetét (…) ha mi írnánk is meg a vér és könny ezen korszakának történetét – és én szilárdan hiszem, hogy ez így is lesz –, egyáltalán ki fog majd hinni nekünk? Senki sem akar majd hinni nekünk, mert a mi katasztrófánk az egész civilizált világ katasztrófája…
Töredékek egy meg nem írt önéletrajzból
2010. március 8. / Gadó János
Dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó,
Sza-lon-nát-e-szik-a-zsi-dó!
Emlékeim szerint ez a nóta volt első találkozásom a zsidókérdéssel. Hét vagy nyolc éves lehettem, amikor egyik osztálytársam … Tovább »
Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
Kutatási adatok bizonyítják, hogy a budapesti zsidóság településszerkezeti vonásai nemcsak a vészkorszak, hanem 1989 után is megváltoztak, átstrukturálódtak. A belső, úgynevezett. „zsidó” kerületek zsidó lakossága csökkent, míg sok helyen, ahol addig csak marginális jelentőségű volt a zsidóság, megjelent ez a népesség.
Itamár Jáoz-Keszt, és felesége, Hanna tel-avivi otthona egyben az Eked kiadó irodája is. A falak könyvespolccal tele, Itamár saját művei magában több sort elfoglalnak. Kintről a városra jellemző párás levegő árad be és madarak hangja hallatszik, az ablak mellett pedig egy üvegházinak tűnő orchidea pompázik rengeteg virággal. Hanna állítólag másfél évig öntözte, amíg életjelt adott.