Találatok ‘Klein Rudolf’

Összesen 58 találat (1 - 20) : Klein Rudolf.

Zsidó részvétel az európai nagyvárosok kialakulásában – Konferencia az ÓVÁS! Egyesület szervezésében

Írta: Szombat - Rovat: Hírek - lapszemle

Nemzetközi konferencia az ÓVÁS! Egyesület szervezésében
 Zsidó részvétel az európai nagyvárosok kialakulásában
 FUGA Budapesti Építészeti Központ, 2017. február 23, csütörtök
 Budapest V. Petőfi Sándor utca 5.
 
PROGRAM
 

9:00 – 9:30 Érkezés

9:30

Megnyitó: … Tovább »

Zsinagógatörténet Aleftől Távig című kiállítás nyílt a Kazinczy utcában

Írta: Mika Klára - Rovat: Belpolitika, Hagyomány

Szokás Széder estén egy széket üresen hagyni Illés prófétának. “Az üres szék mindig emlékeztet a hiányra, és arra indít, hogy kérdéseket tegyünk fel. Sok üres szék van, átvitt értelemben az ember életében, s én mindig erre gondolok, amikor vidéken járok Magyarországon, ahol nem is olyan rég pezsgő zsidó élet volt. Gyakorlatilag nem volt olyan vidéki város, falu vagy település, és Budapestnek sem volt olyan kerülete, ahol ne lett volna pezsgő zsidó élet” – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija mai beszédében a szabadtéri állandó kiállítás megnyitóján. “Ebből a zsidó életből, különösen vidéken, nagyon sok helyett nem maradt más, mint egy üres szék, egy üres zsinagóga.”

A Salgótarjáni úti zsidó temető reneszánsza

Írta: Klein Rudolf - Rovat: Hagyomány, Történelem

A 19. századi nagy zsidó temetők olyanok, mint egy hatalmas krónika lapjai, vagy akár az Írás kézzel rótt oldalai, melyeken írásjelekként sorakoznak a síremlékek, a sor- és szóközöket pedig az utak, kiteresedések, bokrok és fák jelenítik meg. Ez az az évszázad, amikor a hagyományos zsidó sírok szűk és katonás egymásutánját felváltja egy differenciáltabb, lazább és beszédesebb elrendezés az emancipáció és asszimiláció nyomán.

A bécsi középkori zsinagóga

Írta: Klein Rudolf - Rovat: Hagyomány, Történelem

Egy igazán patinás közép-európai nagyvárost rendszerint középkori zsinagóga is fémjelez: Prága, Krakkó, München, Frankfurt, Nürnberg, Bécs, Maribor, Sopron, Buda – büszkén demonstrálják, hogy történelmük és toleranciájuk gyökerei milyen mélyre nyúlnak.

Sőt, a mindenkori városvezetés igyekezik helyreállítani és bemutatni e zsidó imahelyeket, még akkor is, ha az nagyobb erőfeszítést igényel régészet, földmunkák és építkezés vonatkozásában – esetleg mélyen a föld alatt, mint Bécs esetében. Egy ilyen épület fontos része a város imázsának.

Kis magyar Jeruzsálem

Írta: Schüttler Tamás - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

„Munkácson még voltak igazi zsidók…ott még voltak nagy haszid rebék, ott még volt zsidó élet.” Ilyen és ehhez hasonló nosztalgikus mondatok sokaságát hallottam a múlt század ötvenes éveinek Kisvárdáján, a holokauszt után megmaradt ortodox és haszid zsidó közösség tagjaitól, akik számára Munkács, a „kis Jeruzsálem”, s a többi, vallási központnak számító kárpátaljai város: Ungvár, Beregszász, Huszt, s a szomszédos Máramarossziget még élő valóság volt. A nosztalgia jelzi, hogy az innen kiinduló kisugárzás révén egy jóval nagyobb térség, egész Északkelet-Magyarország zsidósága gazdagodhatott spirituálisan.