Klasszikusok, operaslágerek, szefárd dalok és klezmer a Dohány utcai zsinagógában.

Nincs olyan ország, amelyről többet tud a látogató, mint Izraelről. Fejében súlyos információs csomaggal érkezik, amelyben a Bibliától a hollywoodi filmekig sok minden megtalálható. Izrael azonban nemcsak a csodák, hanem a meglepetések országa is, mert az ember minden sarkon valami új elképzeléssel, vagy valami, eddig számára ismeretlen valósággal találkozik.
 

Gyermekkoromban semmi úgynevezett zsidós nem volt, a Kádár-korszakban ez a téma a szőnyeg alá volt söpörve, legfeljebb a Kosciuszko Tádé utcai általános iskola, mely a Kodolányi Főiskolának adott otthont (mára ez is kiköltözött), folyosóin osztottuk meg a családi ’coming out’ után osztálytársaimmal azt a tényt, hogy ki milyen vallású, vagy ki milyen családból származik.
 

Az író, újságíró, és vérbeli tel-avivi Ruvik Rosenthallal van találkozóm, meglepő módon egy jeruzsálemi kávéházban. „Gyakran jövök ide.” – mondja, de rögtön, határozottan hozzáfűzi: szemben a középkori spanyol zsidó költővel, Jehuda Halevivel, aki azt írta, szíve mindig keleten van, őt  szíve és lelke mindig nyugatra, a Földközi tenger partjára húzza.
 

Hagyományteremtő Hanuka Fesztivált szervez a Budapesti Zsidó Hitközség Goldmark termében a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központ (ZSIKK) december 12. és 17. között.
 

Több mint száz költő tartózkodott Budapesten a világ több tucat országából szeptember végén. A Költők Világkongresszusát idén Turczi István költő, a Parnasszus folyóirat főszerkesztője elnökölte, és a számos budapesti helyszín között a Holokauszt Emlékközpontban is zajlott egy rendezvény. 

Augusztus 30. és szeptember 7. között rendezik meg Budapesten, új helyszíneken a XII. Zsidó Nyári Fesztivált.
 

A Mazsihisz idén első alkalommal vesz részt a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozatban. Az események a Magyar Zsidó Múzeumban és a Dohány utcai zsinagóga előtt, a Herzl téren zajlanak 22 órától az éjszakába nyúlóan. A múzeumban ingyenes tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel, a zsinagóga előtti téren pedig koncertekkel várjuk az érdeklődőket.

PORUBSZKY ISTVÁN, vagy közismertebb nevén „Potyka bácsi” magyar szabadságharcos volt 12 napon át az 1956-os forradalom idején… fél évszázaddal később élt hívei azt is hozzátették, hogy a „kispesti nemzeti ellenállás vezéralakja”.

Méltánytalan helyzetben van a XX. századi magyar történelem egyik legpozitívabb személyisége. Esterházy János gróf mind a mai napig nem kapta meg a Yad Vashem Világ Igaza elismerést, pedig a tények egyértelműek és alátámasztottak.

Forrás: Élet és Irodalom 2008. január 19. Jean Pierre Frommer-nek, a „Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökének levele dr. Sólyom László köztársasági elnöknek a budapesti zsidónegyed helyzetéről Tisztelt Elnök Úr! A “Mardis hongrois de Paris” Egyesület elnökeként írok Önnek; … Tovább »

2007. május 28. Mit mondjak, aranyos városka. Pontos leírás a weblapon, merre tarts. Több irányból is megközelíthető, a fényes bajor fővároshoz néhány lépésnyi közelségben. Arrafelé nincs úgy, hogy városvége tábla, aztán balról-jobbról mezők, erdőségek. München körül … Tovább »

FRANZ ROSENZWEIG
Új tanulás
A Szabad Zsidó Tanház megnyitó beszédének vázlata (1920)1

Igen Tisztelt Egybegyűltek, amikor a Zsidó Népfőiskola elmúlt téli és nyári szemesztereinek folytatá­saként ma a Szabad Zsidó Tanház megnyitja kapuit, nem volna illő, ha mintegy vetekedni … Tovább »

NOVÁK ATTILA
„A Föld négy sarkáról…”
Magyar zsidó kivándorlás Palesztinába a II. világháború első éveiben1

Lázas, forradalmi szöveget olvashatnak a Szombat olvasói Szilágyi Ernő tollából. A tex­tus, melyet az izraeli Yad Vashem In­tézet levéltárában, 2003-ban … Tovább »

Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap esemé­nyei közül kiemelkedett a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület kezdeménye­zésére a Terror Háza előtt tartott meg­emlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vész­korszak … Tovább »

Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom

definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jel­lemző örök … Tovább »

March 1999 Issue
A betérésre várók aggodalma
Varga-Neubauer Sándor: Tisztelt Szombat-olvasó
Dr. Tauber László: Meg akartuk őrizni iskolánkat
Pécsi Katalin: Nők, zsidók. Feministák
Pető Andrea: A judaizmus feminista olvasata
Kelemen Katalin: Aktívan munkálkodni akarunk a világ megváltásán
Beney … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

Miért érdekes ez, mi használható a mai magyar kultúrában a zsidó hagyományból?

Két évszázaddal a zsidó és az európai felvilágosodás után, ötven évvel a soá után, a kultúrvilág új szemléletmódjá­nak kialakulása előtt, amikor át- és felér­tékelődik minden speciális … Tovább »

Az Anna Frank iskola építési tervének pályáztatása

Nagyon sokan vettük örömmel a hírt, hogy a kormány az 1950-ben államosí­tott Zsidó Gimnázium épületének kár­pótlásaként egymilliárd-ötszázhuszonhétmillió forintot juttat a hitközségnek. Ebből az összegből már telhet … Tovább »