Ortodox tanító az állambiztonság fogságában

A magyar államvédelem fogságában szinte az egész 1953-as esztendőt eltöltő Groszberg Slomó (Ervin) híres és a magyar askenáz ortodoxiát alapvetően megha­tározó családból származott.1 Nagyap­ja, Groszberg Lipót alapította az … Tovább »

DALOS GYÖRGY
Koestler, ellenzék, baloldal*

A magyar szamizdatnak nincs szü­letésnapja.
Kéziratforgalom mindig is volt. Osztálytársam, Bázel Péter 1955-ben nyomta kezembe Márai Sándor Halot­ti beszédének gépírt példányát. Akkor hallottam először a szerző nevét, s mert a … Tovább »

Székfoglaló

Nyolc lesz két perc múlva. Az ajtót most nekem nyitották ki, az ablakot nekem zárják most be, a mindig riadt takarítóasszony miattam húzódik a titkárnő író­asztala mellé, s hajtja meg magát derék­ból, s Nelli nekem integet asztalán tor­nyosuló számítógépe … Tovább »

Egy név – egy áldozat
Holocaust emléknap, 2002
Az idei Holocaust emléknap esemé­nyei közül kiemelkedett a Magyar Zsi­dó Kulturális Egyesület kezdeménye­zésére a Terror Háza előtt tartott meg­emlékezés: mintegy nyolcvan ember olvasta föl két órán keresztül a Vész­korszak … Tovább »

Rotter Lillián (1896-1981)

A pszichoanalízis első követői között számos zsidó analitikust, ezen belül sok zsidó nőt is találunk itthon és kül­földön egyaránt – Anna Freudtól Lou Andreas-Salomén át Melanie Kleinig, vagy Kovács Vilmától Mahler Mar­gitig. (A konzervatív tudományos … Tovább »

Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom

definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jel­lemző örök … Tovább »

Díjátadás és könyvbemutató

November 18-án, meghitt hangulatú ünnepségen, mintegy ötvenfőnyi közönség és a sajtó képviselőinek jelenlétében másodízben adták át a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által alapított két díjat az ez évi kitüntetetteknek.
A MÚOSZ székházában … Tovább »

Megszállottak, üzletemberek, profik, amatőrök
Zsidó könyvkiadás 1989 után

A cenzúra megszűntével a zsidó témájú könyvek elárasztották a piacot. A „termést” elnézve tartalomban, minőségben, küllemben is roppant heterogén kép tárul elénk, ennél már csak a témával … Tovább »

Intelmemet vegyétek szívesebben, mint az ezüstöt, legyen a tudás kí­vánatosabb az aranynál.

(Péld. 8. 10.)

A tavaly január elején megren­dezett irodalmi szimpózium után, amelyet a Szombattal Karöltve rendezett a Yahalom Zsidó Szabadegyetem szeptember 8- 10. között immáron mint … Tovább »

(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »

Boross Péter miniszterelnökkel beszélget Szécsi Éva és Szántó T. Gábor

Miniszterelnök úr! Az 1990-es választások óta – sokak számára váratlan gyorsasággal – felerősödtek a szélsőjobboldali hangok a sajtóban, a parlamentben és a parla­menten kívül. Miben látja a szélsőjobboldali … Tovább »

A Klauzál téren szó szerint értik a régi mondást, miszerint jó bornak nem kell cégér. Mert a bor itt valóban jó (tudják ezt a környéken lakó nem zsidó borivók is), a cégér pedig? Található ugyan egy kopott tábla a bejárat mellett, ám betűit talán már évekkel korábban kiégette … Tovább »

Várai Emil: Kegyeletsértés avagy történelmi revízió?
Szécsi Éva: „A közösségek hangolják össze tevékenységüket, s mi támogatjuk törekvéseiket!”
Dr. Klein Rudolf, építész: Az új Lauder Javne iskola tervpályázata
Simon Iván: A miniszterelnöknél tett látogatás margójára
Szántó … Tovább »

Minek nevezze magát egy majdnem tizenhárom éves zsidó félárva 1955 Magyarországán. A fülszöveg szerint erről – az identitás zavarairól – szól Dalos György kisregénye, a Körülmetélés. Meglehet. Valószínűleg nem csak az egyedi azonosság-válságon gondolkodott a szerző, aki darabonként … Tovább »