Összesen 330 találat (281 - 300) : Kiss Gábor.
Amikor a Budapesti Zsidó Múzeum 1930-ban épült szárnyát renováltuk, tudtuk, hogy ennek szimbolikus jelentése van: a szellem renoválása is történik.
A fizikailag és tudatilag szétzilált magyar zsidóság megpróbál visszatalálni önmagához, megpróbál talpra állni. Csak az … Tovább »
Létezik egy Bét Perec nevű alapítvány Magyarországon. Spiritus rectora, a Jeruzsálemben élő, de magyar gyökerekkel rendelkező Jichak Lajos rabbi (tényleg így hívják) a magyarországi zsidó családok vallásos nevelését tűzte ki céljául. Mintegy három éve szervez vallásos programokat … Tovább »
(II. rész)
A zsidó kultúraszeretet növekedésével kissé összefügg az új stílusnak, a „kivonulásinak egy alig elemzett vetülete. A bécsi, de kissé a budapesti szecesszió is igen sok szállal a zsidókhoz kapcsolódik, nálunk a szecesszió nem is lett igazán államilag elismert … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Centenáriumi emlékezés a Zsidó Múzeumban
„Amikor világos lett, elkezdtük fürkészni a messziséget, jobboldalt a messziségben két hegycsúcs látszott apró pontok gyanánt. Vegyes érzelmekkel közeledtünk atyáink földjéhez.” – A fényképen egy hatalmasnak tetsző, sötét … Tovább »
Talán huszonöten lehetünk a világ négy sarkán, akiknek a kettős évforduló eszébe jutott.
Emlékeznem és emlékeztetnem kell rá. Költő volt, aki rövid útján is jelentős életművet hagyott ránk; mindannyiunk vesztesége lenne, ha végképp megfeledkeznénk róla.
Mérhetetlenül … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról
Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:
Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »
Az általam nagyra becsült Szombat című havilap főszerkesztőjének tollából származó címbeli idézet alatt mély gondolatokat tartalmazó cikk jelent meg az 1995. novemberi számban. A kissé hosszú nyúlt esszé a magyarországi zsidó élettel foglalkozik, mindezt kiváló rendszerező, … Tovább »
Gimes Katalin: Negyvenhét vers
Götz Eszter: Tükör és emlékezés
Nézz vissza haraggal?
Gershom Scholem: Zsidó ébredés* II. rész
Tábor Ádám: Apokalipszis
A zsidóság szellemi közösség
Hochmá és logosz
A biblicizmus: a második személy elsőbbsége
Szabó Lajos-Tábor Béla: Vádirat … Tovább »
Júliusban elhunyt Antal Gábor, a kiváló újságíró, a Zsolt Béla-féle egykori Haladás, majd a Magyar Nemzet közismert munkatársa.
Több publicisztikáját lapunk közölte. Temetésén nagyszámú pályatársa vett részt, többen méltatták munkásságát. Mi egyik, számunkra küldött … Tovább »
Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről
Előzmények
A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencvenedik … Tovább »
Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész
Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »
FRANZ KAFKA ÍRÁSAIT VALAKI HOMÁLYOSNAK és rejtett értelműnek találhatta, ezért értelmezni kezdte azokat. Az, hogy egy műben mi tűnik homályosnak és rejtettnek, meglehetősen viszonylagos. A homály forrása lehet az író írás- művészetének hiányossága, de az olvasó olvasási készségének … Tovább »
Az alábbi írás, műfaját tekintve, nem esszé, nem publicisztika. Egy dróse az, amit most a tisztelt olvasónak kínálunk. A dróse – eleink számára magától értetődő, zsinagógába nemigen járó mai nemzedékünknek ismeretlen szó – templomi prédikáció, szentbeszéd, a rabbi intő, … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)
A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »