Vajon a Szombat olvasói milyen borral ünnepelték a pészachot? Olcsó mevusalba mártogatta mindenki az ujját, amikor a hagadában a tíz csapáshoz ért, vagy a százdolláros Carmel Limited Edition-nel fröcskölte össze a tányérját?
Egyáltalán: izraeli, magyar, francia vagy újvilági … Tovább »

Emlékezet / Bohém volt, nagyvonalú és szerette az életet. Nem mellesleg pedig rengeteget dolgozott: felépítette Sarud teljes intézményrendszerét.

A Szombat folyóirat decemberi számát a kulináriának szenteltük. Sztárszakács-, blogger- és vendéglősinterjúkkal, kóserpiaci körképpel és sok-sok új recepttel. Még mindig lehet újat mondani a barheszről, a maceszgombóc levesről vagy a sóletről, mindezekhez kívánunk jó étvágyat és jó olvasást. Most lapszámunk beharangozó írását olvashatják.

2012. február 5. vasárnap 18:00 – 19:30
helyszín: Bálint Ház

Hadd ütközzenek a vélemények, hadd derüljön ki, hogy egy dolog fekete vagy fehér, igent mondunk rá vagy nemet, egyáltalán el tudjuk-e dönteni mindezt.
Új program indul útjára 2012-ben Tilla moderálásával és két állandó … Tovább »

A matematikusok csendes emberek, megszokták, hogy csak egymást értik, örültek annak,
hogy jött valaki a köreiken kívülről, aki bemutatta, hogy a matematika
fontos, a magyar matematika világszínvonalú. Olyan sok jót mondtak
rólam, hogy el se hittem. Teljesen szokatlan volt. (Czeziel Endre)

1942 januárjában, a Délvidék tizenöt településén a magyar csendőrség és honvédség egységei – egy eredetileg partizánok elleni razziaként induló akció során – 3300-3800 főként szerb nemzetiségű, illetve a korabeli törvények értelmében zsidónak minősülő polgári személyt gyilkoltak le. 

Szögi Lajos tiszavasvári földrajz–biológia szakos tanár 2006. október
15-én Olaszliszkán elsodort autójával egy roma kislány, akinek bár nem
lett semmi baja, a feldühödött rokonság a tanárt két lánya szeme láttára
agyonverte. Borbély Szilárd író drámát írt a történetből Az
olaszliszkai címmel. Vele beszélgettünk.

Zsidóság – tradicionalitás és modernitás. Tisztelgő konferencia Karády Viktor 75. születésnapjára

II. világháború – Még mindig hamis számok keringenek az emberveszteségről
A feltételezésekkel ellentétben nincs valamennyi Magyarországról
deportált zsidó nevét tartalmazó lista. Jaross Andor, az 1944-es
belügyminiszter elrendelte ennek elkészítését, de a jegyzéket nem
készítették el teljes körűen. Ahol elkészült, ott sem volt teljes, nem
tükrözte a valóságot. 

Az Észak-Erdélybe visszatérő zsidók demográfiai szerkezete igencsak
csonka képet mutatott. A fiatalok és a középkorúak, illetve a férfiak
felülreprezentáltsága a túlélők között több problémát is felvetett.

A Mazsihisz elnökével, Feldmájer Péterrel és a szervezet ügyvezető
igazgatójával, Zoltai Gusztávval folytatott megbeszélést Mesterházy
Attila pártelnök-frakcióvezető és Steiner Pál országgyűlési képviselő –
tájékoztatta az MTI-t kedden az MSZP.

Elmúlt november 9 – az1938. november 9-i Kristályéjszaka évfordulója – és senki sem emlékezett róla.

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

Az idei október 23-a az ellenzéké volt, Orbán Viktor Brüsszelbe utazott,
a Fidesz nagygyűlése és a szép idő is elmaradt. A hol szemerkélő, hol
szakadó esőben tízezrek mentek el az egymilliósok tüntetésére
megmutatni, hogy nem tetszik nekik a rendszer, a Jobbik pedig
rendszerváltó programot hirdetett.
 

A napokban sokat lehetett olvasni arról, hogy miként képzeli a kormány a
Kossuth tér 1945 előtti állapotának visszaállítását. Szobrokat
cserélnének le, mozgatnának ide-oda, állítanának vissza, stb… Persze
Károlyi és a baloldaliságát nyíltan vállaló József Attila is repülne. 

Kertész Ákosnak nincs igaza. Ugyan miért mondana igazat és valódit az, aki minden rosszat a „genetikával” magyaráz, ráadásul ennek a Holokauszt óta nagyon rossz mellékzöngéje van, ezt Kertésznek illett volna tudnia. De ennek a véleményéhez az államnak nincs köze. Bárkinek lehetnek bizarr véleményei egy szabad országban, s egy erős államnak el kell ezeket viselnie, pláne, ha az illető nem közszereplő, politikus, államszolga.

Még a másik nő volt. Néha összefeküdtünk, ez tartott össze. Vas Gábor
haldokolt Szegeden és agyonnyomtak a feladatok, az utazgatás, hogy nem
tudok mit mondani, amikor besárgult szemekkel rémülten néz, és azt
mondja: „A haláltól iszonyúan be vagyok szarva.”