Dunaszerdahely és Komárom zsidó közösségéről jelent meg kiadvány.

Schmidt Máriának a Heti Válasz 26. számában megjelent írása provokáció és hadüzenet. Sokan úgy gondolják, nem érdemes rá válaszolni, mert az a válaszadót is lealacsonyítja. Én nem így látom. A szerző átlépett egy határt, s jobb, ha tisztán látjuk, mi ez a határ.

Íme a Judafest részletes programja

JUDAFEST – VII. ZSIDÓ KULTURÁLIS ÉS GASZTRONÓMIAI UTCAFESZTIVÁL

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB KÖZÖSSÉGI FESZTIVÁLJA

Időpont: június 8., vasárnap, 10.00-20.00 óra

Helyszín: VII. kerület, Kazinczy utca

A … Tovább »

A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet rendezésében, a kassai Állami Tudományos Könyvtár, illetve Magyarország pozsonyi nagykövetségének közreműködésével a Magyar Holokauszt Emlékév programjának részeként 2014. május 21–22-én került sor Kassán a Holokauszt Dél-Szlovákiában című ünnepi megemlékezésre.

Következetesen a II. Vatikáni Zsinat és Egyházunk útmutatását alapul véve folytassuk a párbeszédet – mondta Erdő Péter bíboros a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű, a katolikus Egyház és más vallások viszonyáról szóló dokumentumáról szóló tudományos konferencián.

„Mindannyian tudjuk, hogy mit jelentenek a deportálások”

Szükséges a közösségi emlékezés és annak rögzítése: holokauszt soha többé nem történhet – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke csütörtökön a Budapesten rendezett nemzetközi holokauszt konferencián.

Kivándorolt tanítványa emlékezett Scheiber Sándor születésének centenáriumán édesapja kollégájára, a diktatúra idején az állambiztonság által zaklatott rabbira, professzorra.

A civil forrásteremtő összefogás elindította kampányát.

A Holokauszt emléknapja alkalmából Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését és biztosította a magyar zsidók közösségét az újonnan alakuló kormány tiszteletéről, barátságáról és védelméről. A német megszállási emlékmű elutasítását a baloldali ellenzéki vezetők mindegyike kiemelte megemlékező soraiban.

A Holokauszt magyarországi emléknapja alkalmából Gyárfás Endre íróval közlünk interjút.

Dés Mihály friss regénnyel jelentkezett. A Szombat áprilisi számában olvasható vele rövidesen interjúnk, s könyvéből egy részlet alább.
A kötet bemutatója és egyúttal Dés Marci kiállításának – Vaj pirítóssal – megnyitója március 30-án (vasárnap) 18 órakor lesz a Bálint Házban (1065 Budapest, Révay u. 16.). Az eseményen a szerző, testvérével, Dés László zenésszel, fiával, Dés Marci képzőművésszel és unokaöccsével, Dés András zenésszel beszélget ételről, életről, anyáról, nagymamáról, a családi beszélgetés moderátora Marcsa Attila. 

A Kossuth-díjas színész március 26-án ünnepelte 80. születésnapját.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Együttélésre vannak ítélve a magyarországi közösségek – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban című tanulmánykötet bemutatóján kedden Budapesten.

Az 1944-es német megszállás áldozatainak szánt emlékmű projektje hatalmas vitákat váltott ki.Az alábbiakban a Mandiner összeállítását közöljük.

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

A tavaszra tervezett megnyitó ellenére meglehetősen kevés konkrétumot tudunk a Sorsok Házáról – nemcsak a kívülállók, de a projektben részt vevő testületek is. A közbeszerzéseken azonban osztoznak: itt nemcsak a Terror Háza és környezete, de a kormányzati tendereken egyre sikeresebb óbudai cég is nyer.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

„Kapják ezt azok az erre érdemes egyének, akik ha nem is éppen az imént említett ceruzával, de verbalitásukkal, személyiségükkel, gondolkodásmódjukkal, kisugárzásukkal képesek az építészetet bizonyos szinten társadalmasítani” – hangzott el Bálint Imre ünnepi megnyitó beszédében december 5-én az Ezüst Ácsceruza Díjak átadóján.