Összesen 236 találat (61 - 80) : Kertész Péter.
Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy előadást tarthatok Schweitzer József emlékére, akit egyetemista koromban tanárunkként ismerhettem meg, és késõbb is tapasztalhattam munkáim iránti figyelmét, fordulhattam hozzá segítségért.1
Jelen kutatásomat a jeruzsálemi Yad Vashem Institute … Tovább »
Bán Zsófiával beszélget Ayhan Gökhan.
Spiró György emlékezett Kertész Imrére.
2016. május 27-én a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia által szervezett Kertész Imre-emlékesten Spiró György két írásával emlékezett a Nobel-díjas írónkra.
Kertész másfél évtizeden át élte a pesti linkek életét. … Tovább »
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
Hiánypótló kötetet jelentetett meg a 90 esztendős Péter László szegedi irodalomtörténész, helytörténész tiszteletére a szegedi egyetem néprajz tanszéke.
A Löw Immánuel – Tanulmányok című összeállításban Szeged egykori főrabbijáról, a botanikusról olvashatunk. Alig … Tovább »
A Fiumei úti nemzeti sírkertben helyezték végső nyugalomra a Nobel-díjas írót.
Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.
A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.
Pénteken, április 22-én, 15.00-kor, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lesz Kertész Imre temetése – tudatta Kertész Magda, az író özvegye a Magyar Nemzettel és a Népszabadsággal.
A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.
Verő Tamás rabbi
Elhivatott tudós-tanár, kiváló szociológus és bölcs szociálpolitikus, a szegények, különösen a gyerekek iránt szenvedélyes felelősségérzettel megáldott mosolygós asszony: Ferge Zsuzsa. Barátai, kollégái régóta biztatták, hogy önéletrajzban, személyes hangú könyvben mondja el élete, kutatásai és szakmai küzdelmei tapasztalatát – ez idáig elhárította ezt. Tanítványának, Weiler Katalinnak most sikerült rábeszélnie, hogy az általa több mint 10 éven át felvett beszélgetéseket frissítve, kiegészítve, egybeszerkesztve adja ki nyomtatásban.
Nem hagyományos memoár, nincs benne önigazolás, annál több a tárgyszerű krónika, a bensőséges líra, a szemérmes vallomás, a tépelődő önismeret és a humor. Sokat megtudhatunk a ’30-as évek hazai demokratikus gondolkozású értelmiségéről, a családjáról, a barátairól, a II. világháborúról, az 1945 utáni lendületről, a Rákosi-rezsimről, 1956-ról és a Kádár-korszakról, az antiszemitizmusról, a szociálpolitika nehéz útjáról hazánkban. Heves szociális elkötelezettség, fiatalokat megszégyenítő aktivitás és szellemi nyitottság jellemzi az emlékezést. Szolid derű árad a könyvből: „Minden bajjal együtt szép, jó, szerencsés életem volt. […] Harmóniát kerestem, és ezt a személyes életemben gyakran megtaláltam.”
Agárdi Péter
A néző címmel jelentetett meg válogatást Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író 1991 és 2001 között írt feljegyzéseiből a Magvető Kiadó.
Szegő János, a kiadó szerkesztője az MTI-nek elmondta: a kötet megjelenésével immáron “olyan napló- és esszéfolyosó áll rendelkezésünkre, … Tovább »
Gárdos Péterrel beszélget Szentgyörgyi Rita
A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között
A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.
Mindig is úgy gondoltam, hogy a szöveg, ha egyáltalán életképes, elszakad szerzőjétől, önálló léthez kezd. A freudi séma szerint „megöli” nemzőjét.
Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át
Mit tudhatunk meg magunkról és magyarságunkról…
A Bálint Házban bemutatott előadás az 1920–1945-ig tartó korszak zenei világát és korabeli dalait eleveníti fel. Narrátor: Hegedűs D. Géza.
Életének 93-ik évében elhunyt Dr. Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet volt igazgatója, egyetemi tanár.
A pesti gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartanak gyászmegemlékezést a Dohány utcai zsinagógában vasárnap. Az eseményen Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke azt mondta: a mai napot a halottak felett érzett gyász és a felszabadítás öröme határozza meg.