Összesen 446 találat (81 - 100) : Kertész Imre.
Lapértesülés szerint az irodalomtörténész felel azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a “hazafias szemlélet”.
A hvg.hu adott hírt arról, hogy Takaró vezeti azt a munkacsoportot, amely a tavaly … Tovább »
Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 címmel nyílik kiállítás eddig kiadatlan fotókkal és vallomásokkal szerdán a pápai zsinagógában – közölte a Kertész Imre Intézet az MTI-vel.
A tárlat az irodalmi Nobel-díjas szerző tanulóéveire koncentrál, azokra az … Tovább »
Negyvennégy esztendeje, 1975-ben jelent meg első kötete, s ez éppen a Sorstalanság volt. Pontosan negyvennégy éve küzdünk, viaskodunk Kertész Imre műveivel, Nobel-díjának átvétele, 2002 óta pedig életművével. És nem tartunk sehol. Mivel Kertész kedvelte a fura vicceket, írhatnám, … Tovább »
“24 óra leforgása alatt két elkötelezett antiszemita munkásságát díjazták magas állami kitütetéssel…”
… Kásler Miklós Döbrentei Kornél antiszemita író mellett, Takaró Mihály önjelölt irodalomtörténészt is kitüntette, akinek több antiszemita botránya is volt már, … Tovább »
Clara Royer író, irodalomtörténész, a Saul fia társ-forgatókönyvírója életrajzi esszét írt a Nobel díjas Kertész Imréről, mely Marczisovszky Anna fordításában március végén jelenik meg. A kötetből a Magvető Kiadó engedélyével közlünk részletet.
„De persze a Kaddis… … Tovább »
Folytatódik Kertész Imre hagyatékának feldolgozása a Berlini Művészeti Akadémián. Az intézmény Madácsi-Laube Katalint nevezte ki az irodalmi Nobel-díjas magyar író ott őrzött archívumának további kutatására és gondozására.
Madácsi-Laube Katalin felsőfokú tanulmányait … Tovább »
A liberális német lap ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket. Ebben megállapítja, hogy a Kertész Imre hagyatékával kapcsolatos jogokkal mostantól egy magyar kormányhoz közelálló alapítvány rendelkezik, amely a jövőben megakadályozhat publikációkat, vagy maga is közzé tehet … Tovább »
Kering egy ideje a facebookon a levél, de történelmi dokumentumként érdemes újra és újra szembesülni vele.
Kertész Imre az 1970-es évek elején először a Magvető Könyvkiadóhoz nyújtotta be – három évtizeddel később őt Nobel Díjhoz juttató – regénye, a Sorstalanság kéziratát.
Kertész Imre, a Nobel-díjjal és a Magyar Szent István Renddel kitüntetett író hagyatéki perében a másodfokú bíróság 2019. január 15-én jogerős ítéletet hozott.
A másodfokú bíróság jóváhagyta az elsőfokú bíróság korábbi döntését, melyben az elutasította a felperes … Tovább »
1918. október 31-én a „vértől és boldogságtól sáros” pesti utcát egyszerre vette át a mámor és a felfordulás. Kassák Lajos úgy emlékezett, hogy „az emberek, akárha hirtelen pénzhez jutottak volna, jókedvvel vásároltak, a katonák kiszabadultak a vasfegyelem alól, a munkásság … Tovább »
Az idei könyvhéttel kapcsolatban valaki azt írta, hogy Spiró György a legsokoldalúbb magyar író. Ezzel csak egyetérteni lehet: Írt verset, novellát, drámát, regényt, esszét, noha az utóbbiról nagyon kevés szó esik.
Egyik esszéjében az identitás problémáját, mibenlétének, … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A 20. századi zsidó amerikai próza kutatásáról írt, sok szempontból is bravúros filológiai értekezését így zárja a szerző: „…az identitásra reflektáló irónia, azaz az önirónia kutatása talán soha nem volt időszerűbb, mint itt és most, azaz Közép-Kelet-Európában az EU-szkepticizmus … Tovább »
Még mindig hullámzó nemzetközi botrány okozója lett a Figyelő című – egykor szeriőz, mára gleichsaltolt és arctalanná vált – hetilap legutóbbi címlapja, melyen a legnagyobb magyarországi zsidó közösség vezetője látható, szállongó bankóktól körülvéve.
A címlapot … Tovább »
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1988-ban, a rendszerváltást megelőző évben tartotta alakuló ülését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében 600 fő jelenlétében. Az első független, civil, zsidó szervezet, amelynek első vezetőségi tagjai voltak többek között Konrád György … Tovább »
Köves Slomó válasza Gadó János cikkére
A „messiás” és a magyar kormány
Érdekes, a helyzetet részben – de hangsúlyosan csak részben – objektív pontossággal bemutató írást tett közzé minap Gadó János, a Szombat szerkesztője (A Rabbi, aki három nyelven beszél). … Tovább »
A Köves Slomó által vezetett zsidó felekezet (EMIH) immár hivatalosan is felügyeletet gyakorol a Holokauszt emlékezete felett – legalábbis ami annak hivatalos, állami változatát illeti.
Megegyezés született a témában az államot képviselő Schmidt Mária illetve a zsidóság … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »