A náci háborús bűnösök leszármazottainak élete, háttérben a hírhedt szülők, nagyszülők barbár cselekedeteivel, vissza-visszatérő téma a médiában. Mi történt Hitler egyik leghűségesebb hívének, Martin Bormannak fiával, a katolikus lelkésszé vált Adolffal?

 Martin … Tovább »

A kormányfő az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulóján (van aki e történelmi eseményt nem ismeri?) látogatott a Kozma utca temetőbe.

A magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes … Tovább »

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

Izrael a világ egyik vezető országa a high-tech iparágak és az innováció területén – mondta a zsidó állam budapesti nagykövete csütörtökön a magyar fővárosban, a második izraeli-magyar innovációs napon.

A volt miniszterelnök egyebe közt a „hálás budapesti zsidóságról” is szót ejtett.

Tárgyilagos képet kell festeni a Horthy-korszakról, amely alig megoldható problémákkal nézett szembe, és végül kényszerhelyzetbe került – mondta Boross Péter volt miniszterelnök pénteken … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Elítélte “barbár gaztettei” miatt az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetet szerdán Ahmed et-Tayeb, a szunnita világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar mecset és egyetem nagyimámja. A magas rangú egyiptomi vallási vezető ugyanakkor azt is kijelentette, hogy az arab világ … Tovább »

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

 – konferencia az ELTE új emlékművéről

Kétnapos konferenciát tartott az ELTE Bevésett nevek címmel. Az esemény a holokauszt- és második világháborús emlékmű pénteki fölavatása köré épült. Néhány előadásba André Goodfriend is belehallgatott. Tolmácsot nem kért.

„Nemzedékek … Tovább »

Mindössze egy centiméter vékony, de kétszáznyolcvan méter hosszú bronzcsík alkotja majd a Trefort-kerten végigfutó holokauszt- és második világháborús emlékművet. Az egyetemi emlékezet hiányairól és a láthatóvá tett nevekről György Péter egyetemi tanárral, a Bölcsészettudományi Kar Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetőjével, a Trefort-kerti Emlékműpályázat bírálóbizottságának tagjával beszélgettünk.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Hetvenhét éves korában meghalt kedden Margitai Ági Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész – tudatta a család az MTI-vel. A kiváló és érdemes művész otthonban, szerettei körében hunyt el, rövid, súlyos betegségben.

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Hende Csaba honvédelmi miniszter méltatta a budapesti zsidóság megmentőjének tartott Koszorús Ferencet a honvédtiszt emlékére tartott tudományos emlékülésen, pénteken Budapesten.

Koszorús Ferenc páncélosaival 1944. július 5-6-án meghiúsította az úgynevezett csendőrpuccsot, … Tovább »

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

A trianoni béke revíziójára törő Horthy-kori magyar külpolitika egy idő után önmagát megsemmisítő programmá vált, a népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember, a diktatúrák azonban hosszú távon nem életképesek a tömegek részvétele nélkül – többek között erről beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézetében a Horthy-korszakkal foglalkozó kutatócsoport új kutatási eredményeit bemutató rendezvény részvevői az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet 70. évfordulója alkalmából kedden Budapesten.

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.

A nagyhatalmak határozták meg Magyarország sorsát a 20. században – mondta Romsics Ignác történész, akadémikus a Megszállástól megszállásig, Magyarország a nagyhatalmak szorításában 1944-1949 című konferencián a Parlamentben hétfőn. A szakember kiemelte: a két világháború … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése