Összesen 125 találat (21 - 40) : Karsai László.
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Orbán Viktor izraeli látogatása előtt a Népszava – Karsai László történészre hivatkozva – röppentette fel a hírt, miszerint Orbán a címben említett két intézmény összevonását tervezi, Schmidt Mária vezetésével, és ehhez keresné majd izraeli vendéglátói, elsősorban a Jad … Tovább »
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a mai napon reagált a Népszavában megjelent találgatásokra, miszerint a Sorsok Házát összevonják a már meglévő Páva utcai holokauszt-emlékközponttal, az egybeolvasztott intézménynek Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lesz a vezetője.
“Látom, … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Szűk körű magántalálkozón és egy 28 oldalas „proklamációban” igyekezett meggyőzni Josszi Amrani izraeli nagykövetet és rajta keresztül Benjámin Netanjahu miniszterelnököt a Soros György-ös kampány antiszemita felhangjairól és az újjáéledő horthyzmusról a ellenzéki értelmiségiek … Tovább »
Ma hatvan éve történt: 1957. március 3-án Tel-Avivban lelőtték Kasztner Rezsőt. Az 1944-ben Adolf Eichmannal tárgyaló, életről és halálról alkudozó magyar cionista vezető személye körül nem csitulnak a kedélyek. Egy új könyv szerint Kasztner igenis eladta a lelkét az ördögnek. … Tovább »
A koncepció még nem készült el, de abban a formában már nem is időszerű. Így lehetne jellemezni a Mazsihisz nagyszabású projektjét, az Együttélés Háza nevű kiállítás-tervezetet.
A koncepció még nem készült el, de abban a formában már nem is időszerű. Így lehetne jellemezni a Mazsihisz nagyszabású projektjét, az Együttélés Háza nevű kiállítás-tervezetet.
Az Együttélés Háza már a sokadik kísérlet a magyar–zsidó együttélés nagy drámájának … Tovább »
A pharrajimos, a roma holokauszt történelmi tényeiről folyó vita nemhogy nyugvópontra jutott volna, hanem újra és újra fellángol. Az apropót ezúttal egy tudományosnak szánt, de keményen bírált könyv adja. Most Bársony János és Daróczi Ágnes roma holokausztról szóló könyvének … Tovább »
Több más projekttel, így egyebek mellett a paksi bővítéssel együtt elvehetik Lázár Jánostól a Sorsok Háza felügyeletét, és az emlékközpont átkerülhet az Emberi Erőforrások Minisztériumához
A Zimmermann család Mádon. Rögös múltfeltárás.
A Budapest Bacon két történészprofesszorral, Karsai Lászlóval, majd Szakály Sándorral közölt interjút a közelmúltban. A pénteken megjelent Szakály-interjúra most Karsai egy saját írással reagál, amit az alábbiakban minimális szerkesztéssel, teljes egészében közlünk.
A Szálasi-korszakban a zsidóknak nagyobb volt a túlélési esélyük, mint a Horthy által kinevezett Sztójay-kormány idején – állítja Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora
…aki Szálasi Ferencről szóló életrajzi kötete megjelenése … Tovább »
A kötelező holokauszttantárgy bevezetése a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen nagy vitát gerjesztett. A történészek véleményét már közvetítettük, most a Jobbik küldte el válaszait a témában, de nem mentünk el a párt holokauszthoz, a zsidósághoz fűződő kapcsolata mellett sem. Válaszában Vona Gábor még a Jobbik filmfinanszírozási terveibe is beavatott minket.
Schmidt Mária beveti politikai szövetségeseit a Sorsok Házáért folytatott harcban. De biztos jó az, ha az emlékezetpolitikát a politikai erőviszonyok határozzák meg a szakmaiság és a társadalmi konszenzus helyett?
Másfél éve húzódik a Sorsok Háza kálváriája. A projekt jelenleg … Tovább »
Ungváry Krisztián több tárgyi tévedést is tartalmazó cikket írt a nagy budapesti gettóról és annak állítólagos megmentőiről (A megmenekülés napja, január 17.). Ungváry szerint a budapesti zsidók életét Gerhardt Schmidhuber tábornok mentette meg, amikor katonáit a nagy budapesti gettó védelmére kirendelte. Erre pedig Szalai Pál, a nyilaspárt rendőrségi összekötője vette volna rá a tábornokot.
A szerző – a Terror Háza Múzeum programigazgatója és a Sorsok Háza tervező munkacsoportjának tagja – súlyos állításokat fogalmaz meg Karsai László történészről. Szerinte:
Lényegét tekintve Karsai László nem állít kevesebbet, minthogy a Holokausztért, egy népirtás, … Tovább »
Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.
Holokauszt-emlékezet és antiszemitizmus a közvéleményben címmel rendez konferenciát 2014. december 17-én és 18-án a Magyar Szociológiai Társaság és a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont.
Egyébként Zoltai Gusztávon, a Miniszterelnökség tanácsadójának a kinevezésének veszekednek.