Összesen 112 találat (41 - 60) : Kalligram.
Mezei Márk Utolsó szombat című regénye a 2018-as Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Kalligram Kiadó gondozásában. A szerzővel árulásról, szerelemről, zsidóságról és pusztító előítéletekről beszélgettünk.
KULTer.hu: Amikor beléptem a lakásába, rögtön megakadt a … Tovább »
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)
A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »
Az Izraelita Egyetemes Gyűlés a magyarországi zsidóság 220 választott képviselőjének Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésre összeült országos tanácskozása volt 1868. december 10. és 1869. február 23. között – a teljes zsidóságot megjelenítő … Tovább »
Amikor pár hónappal ezelőtt a Kertész-emlékülésen Turi Tímea visszaemlékezését hallgattam (A boldog Kertész),[1] nem is annyira az íróról mondottak érintettek meg, vagy az elméleti eszmefuttatás a holokauszttapasztalat művészi közvetíthetőségének problematikusságáról, hanem … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Öcsém már régóta tervezgette, hogy világgá megy, s megörültem neki, hogy egyszer végre beváltotta az ígéretét.
A Szombat egy korábbi interjú újraközlésével köszönti a 80 éves Komoróczy Gézát.
Kritikusai szerint „nyilas rabbi” volt, megmentettjei szerint a holokauszt „szent embere”. Harminc éve hunyt el Berend Béla, egykori szigetvári főrabbi.
A londoni Wiener Library könyvtárában található egy philadelphiai munkavégzési engedély 1948-ból. A dokumentum egy bizonyos … Tovább »
„Annyi bizonyos, hogy a rituális gyilkossággal vádolt zsidók ártatlanok, még akkor is, ha minden zsidó bűnös.”
Ad abszurdum, nem állítom, hogy egyszer sem mosolyodtam el ezen az irodalmi allúziókkal átszőtt groteszk rémhistórián, irodalmi panoptikumon, korrajzon és szatírán, … Tovább »
Josef Mengele a világ egyik legkeresettebb háborús bűnöse volt. Sosem fogták el. Öreg és szabad emberként halt meg Brazíliában. Bujdosásának valódi történetét jobbára színes, szélesvásznú legendák takarják előlünk, pedig az igazság talán azoknál is megdöbbentőbb. Gyurkovics … Tovább »
Balla Zsófia hét év után jelentkezik új verseskötettel.
A Más ünnepekben az elmúlt időszaknak mintegy keresztmetszetét nyújtja: könyve sűrítés – mondhatnánk: egy konokul csak a lényegre összpontosító költői figyelem eredménye. A szerző nem külsődleges márkajelzetéhez … Tovább »
A szomjúság járványa címmel jelent meg a kortárs izraeli költészetet bemutató kétnyelvű antológia.
Részlet az idei könyvhétre megjelenő, A felperzselt ország című kötetből.
“A Seb, noha kíméletlen látlelet a mai magyar társadalom egy részéről, mégsem szomorú könyv. A sorsok vigasztalanságát ellensúlyozza a cselekményszövés ritmusa és lendülete, a szereplők élettelisége és a szituációkban megmutatkozó visszafogott, finom irónia. Hidas Judit munkája nyeresége a kortárs magyar prózának – és az olvasónak is.” (Márton László)
Cionista ellenállók, akik fütyültek a nácikra és a nyilasokra
Egy kötetben három mű, két szerző. Vers – próza – vers tagolás.
“A „neológia” az ortodoxia által a haladókra ragasztott, eredetileg a keresztény teológia és politika polemikus szótárából kölcsönzött címke.”
Sándor Iván legutóbb megjelent, A Vanderbilt-jacht hajóorvosa című kötetében, korábbi regényeihez hasonlóan a múltból kinéző események rekonstruálásáról, mint aktusról van szó, olyannyira, hogy az egész regény idősíkok közt ugrál, s szereplői díszletszerűen kölcsönöznek színt a fontosabb háttérhez, a történelemhez.
„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]
Faludy György Pokolbéli víg napjaim című remek önéletrajzában azokról a kapcsolatairól számol be, amelyek említésre méltó módon befolyásolták kalandos életét.