Összesen 118 találat (21 - 40) : Kalligram.
Márton László új regénye sok szempontból mestermű, még ha dagályosnak is hangzik az állítás. De szakadjunk el a nagy szavaktól való félelemtől, ahogyan minden egyéb félelemtől és szorongástól – tegyünk úgy, ahogyan a regény főszereplője reagál a saját élettörténetére: … Tovább »
Nem lehetne egyszerre gyengéden és figyelmesen titokban tartani és mégis mindenkinek azonnal a tudomására hozni, hogy szeretem?
Valahogy úgy kezdeném, hogy kiabálnék az utcán, „szerelmes vagyok! Szerelmes vagyok és az én szerelmesem tökéletes, egyetlen hiba sincs benne! A bőrömbe … Tovább »
A női tóraolvasás kapcsán válaszol Biró Tamás egy korábbi cikkére érkezett reakciókra. Vajon tilos a spiritualitás új útjaival kísérletezni? Mit jelent a neológia fontolva haladása napjainkban? Megoldható minden probléma nyelvtanulással, a judaizmus és a Tóra jobb megismerésével?
„csak … Tovább »
„A mai csodarabbik többé-kevésbé üzletemberek. Van köztük jámbor, istenfélő is. De van szédelgő is. A mi szentünk, a kállói, nem ilyen. Az költő. Poéta, az isten kegyelméből. És magyar.” (Szabolcsi Lajos: A Tisza partján, a kállói szent pap meséi, in: Délibáb)
Száz … Tovább »
Egy éppen hogy felnőtté vált fiú áll egy százhalombattai ház poros udvarán a nyári hőségben, körülötte a ház egész berendezése, tárgyai, ruhák és fényképek, bútorok, és ő iszonyú erővel szaggatja, veri, aprítja, amit csak ér. Végiglocsolja benzinnel, meggyújtja. Elpusztítani … Tovább »
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
Terepfelmérés.
Ha a haszidizmust vizsgáljuk a magyar irodalomban, világos, hogy nem beszélhetünk valamiféle alternatív irodalomtörténetről, mégis érvényesíthető egyfajta diakrón személet. Ebben a korszakhatárt a vészkorszak képviseli, hiszen az is világos, hogy a haszid hatást … Tovább »
A zsinagógába be sem léptünk. Már az ajtóból látszott: nem csak, hogy zsidó módra tisztelni az Istent nem jár már oda senki, de valakik elvittek az imaházból mindent, amit elvinni érdemesnek tartottak – még a padsorokból is alig maradt valami.
És ekkor valaki … Tovább »
“Mi is hallottuk a mendemondákat, miszerint a nagy zsinagóga szomszédságában keresztény gyerekek húsával dolgozó „szalámigyár” működnék – még a címre is emlékszem, a Dob utca 7-et emlegették mindig –, és a jóval valósabb híreket is arról, hogy zsidókat … Tovább »
Az utóbbi években megjelent néhány regény kapcsán érdemes megvizsgálni, hogyan látja a kortárs magyar irodalom – nem pusztán a kortárs, hanem kifejezetten a mai – a zsidóságot, mint irodalmi témát.
Az alábbiakban öt regény valamiképpen közösnek látható terrénumán … Tovább »
Genetikai elméletek
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Természeti magyarázatok
A zsidó–nem zsidó egyenlőtlenségek legtöbb magyarázata társadalmi okot nevez meg. Először azonban azokat az érdemelvű … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
Ki, mikor, hol és mit tudhatott a holokausztról, illetve milyen információk jelentek meg a hazai sajtóban – a zsidó sajtót is beleértve – a zsidóság kiirtásának kiteljesedéséről?[1] Grünvald Fülöp 1942-es és 1943-as esztendőről szóló összefoglalója nem jelenhetett meg a korabeli … Tovább »
„Apai nagyszüleim sem az áldozatokhoz nem tartoztak, sem a hóhérokhoz. Emellett semmilyen hőstettel nem hívták fel magukra a figyelmet; nemhogy bármiféle bűnt nem követtek el, de még túlbuzgósággal se nagyon lehetett vádolni őket. Csak afféle Mitläuferek voltak, olyanok, akik »úsztak … Tovább »
Gyekiczki András (1958 – 2020) emlékére
2021 júliusában lesz egy éve, hogy Gyekiczki András eltávozott az élők sorából. Ahhoz a háború utáni nemzedékhez tartozott, amely a humánum és az emberi haladás szolgálatában akarta megújítani a magyar közéletet. S akihez hasonlóból … Tovább »
A nagypapát Glück Henriknek, a nagymamát Moskovitz Teréziának hívták. Érmihályfalvi magyar zsidók voltak.
A 2020-as irodalmi Nobel-díjat Louise Elisabeth Glück amerikai költőnő kapta az életművéért. Az indoklás szerint „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely … Tovább »
Öt frissen megjelent kötet. Szerzőik a negyvenes írógenerációhoz tartozó nők, egyazon korosztály, hasonló élettapasztalattal. Ami ezen túl összefűzi őket, az a zsidó gyökerekhez és/vagy a mai zsidó identitáshoz való viszonyuk; van, akinél ez nyíltan, a történetek központi részeként … Tovább »
Hosszú ideig úgy lehetett érzékelni, hogy a zsidóság és a vészkorszak témái nehezen, és kevesek számára válnak a magyar irodalomban megközelíthetővé. Az utóbbi évtizedben mintha változni látszana a helyzet. A történelmi múlt miatt továbbra is súlyos témák ezek, de mintha … Tovább »
„…visszakanyarodtam az elsőhöz, A dolgok emlékezetéhez, annak a hangjához, persze másképp, talán teltebben.”
Ilyenkor kellene fejlődésről beszélni. Csakhogy Balla Zsófia kapcsán nem olyan egyszerű. Ez a „teltebben” a legjobb szó, amit használni lehet, hiszen kevés … Tovább »
Kácsor Zsolt új regénye főhőse egy drogfüggő cigány bűnöző, aki kábítószeres hallucinációi és vallási olvasmányai hatására új Mózesnek képzeli magát, s börtönlázadást robbant ki annak érdekében, hogy a magyar cigányságot visszavezesse az indiai őshazába. A regény a … Tovább »