A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]

A német megszállás előzményei

Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »

Rádióhang: „Figyelem, figyelem! Itt a harcoló Cion hangja! A felszabaduló Cion hangja! A Nemzeti Katonai Szervezet adóállomása valahol Izrael földjén. A Nemzeti Katonai Szervezet hadijelentése. Egységeink tegnap éjjel három helyen felrobbantották a kairói vasútvonalat, hogy megbénítsuk … Tovább »

Weiss Jakov, azaz Weiss Imre felvidéki születésű magyar zsidó volt, aki embereket mentett Budapesten a holokauszt alatt. Cikkünkből kiderül, hogyan vált a cionista ellenállás tagjává Palesztinában, majd milyen váddal is végezték ki a britek 1947 júliusában.

Hóman, Jávor és Széchenyi egy perben.

1944-ben a 20. század hatodik legmelegebb nyara volt. Ám nem csak emiatt forrósodott föl a levegő ekkor az országban. A háborús front közeledése mellett a zsidók jog- és vagyonfosztása, gettósítása és deportálása volt a legfőbb közéleti … Tovább »

Május 6. és 14. között rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat Budapesten; az idén második alkalommal megvalósuló összművészeti esemény neves művészek fellépésével kínál koncerteket, színházi, irodalmi programokat és táncprodukciókat is.

A Zsidó Művészeti Napok (Zsimü) … Tovább »

Száz éve lépett a magyar trónra  az „utolsó koronás király”, vagyis az utolsó Habsburg, IV. (Boldog) Károly.

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

Dühös, szekuláris prédikáció

Részlet Keresztesi József Rubin Szilárd. Pályarajz című monográfiájából (Magvető, Bp. 2012). Az oldalszámok a Csirkejáték 2004-es Magvető-féle kiadására vonatkoznak

Két kerület példaértékű összefogásának eredményeként, Erzsébetváros után a XIII. kerületben is megnyílt „A pesti gettó emlékezete” című kiállítás, mely a Klauzál tér után most az Újlipótvárosi Klub-Galériában látható.

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

A Nyilaskeresztes Párt rákoscsabai alapszervezetének vezetője 1944. október 18-án felkérte a községi elöljáróságot, hogy a „hivatali helyiségeiben található összes arcképeket (sic!), amelyek a mai politikai szempontból nézve nem nemzetiek, szervezetünknek adja át”.

Emlékkonferencia

akik azt kérdezik, hogyan éltek a helyi zsidók…

A Kossuth-díjas színész március 26-án ünnepelte 80. születésnapját.

Tiltakozunk a német megszállás emlékművének nyilvánosságra jutott terve ellen! Az emlékmű meghamisítja történelmünk egy fontos időszakát és relativizálja a holokauszt történéseit.

A leírás szerint az emlékmű „minden áldozat emlékére” készülne. Mivel azonban az emlékmű … Tovább »

Az Agerpres hírügynökség keddi jelentése szerint a Romániai Zsidó Közösségek Föderációja a Belügyminisztérium, a Főügyészség, a Hargita megyei prefektus és a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal sürgős és határozott fellépését kéri a megemlékezés megakadályozása érdekében.

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban.