Összesen 24,850 találat (24201 - 24220) : K. V.
Csipkerózsika álmából ébred a magyarországi zsidóság háború utáni történetének hosszú ideig – kényszerűségből – egyedüli kulturális kiadványa: az Évkönyv. Scheiber Sándor halálával szakadt meg a hagyomány, utoljára 1984-ben látott napvilágot az antológia. A hosszú szünet … Tovább »
1891. szeptember 12-én született Budapesten Róheim Géza a századelő gazdag magyar szellemi életének egyik izgalmas, invenciózus alakja. Szinte hihetetlenül sokoldalú életműve egyszerre vonzó és ugyanakkor idegen, távoli maradt éppen hazájában. Gazdag, zsidó polgári család egyetlen … Tovább »
(ÚJ SOROZAT, 1.)
„Add nekünk Javne városát, hogy ott taníthassuk, Istenünket szolgálhassuk és törvényeink szerint élhessünk!” – Rabbi Jochanán ben Zakkáj kérése Vespasianus császárhoz Jeruzsálem ostroma idején.
Ezzel a mottóval indult útjára 1941-ben a Magyar Zsidók Pro … Tovább »
Orbán Ferenc útikönyve
Panoráma, Budapest, 1991.
Régi adósságot törlesztett a magyar könyvkiadás. Eddig is jelentek meg egyes zsidó tárgyú műemlékekről leírások, monográfiák, de olyan útikönyveket, amelyek az egész országot vizsgálták volna, mindmáig nélkülöztünk. … Tovább »
Bevallom, kissé félve nyúlok tollhoz. El fogja nekem hinni az olvasó, hogy kerek e világon akad olyan ember, aki élve került ki az auschwitzi gázkamrából? Miután már majd három napot végiggyötrődött ott? Úgy érzem, még a toll is lázadozik a kezemben, hogy papírra vesse e sorokat. … Tovább »
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó … Tovább »
A Holocaust eseményei a mai Románia területén mindmáig kevéssé kerültek a nyilvánosság elé. A legfontosabb forrásmunka Matias Carp dokumentumokat tartalmazó három kötetes műve, a Cartea neagra (Fekete könyv), mely 1946 és 1948 között jelent meg. Ugyanakkor az észak-erdélyi eseményekről … Tovább »
Halál Sachsenhausenben
Harminc éve éppen: Emlékművet emeltek a Berlintől északra mintegy 35 kilométernyire „üzemelt” egykori koncentrációs táborban, melyet annak idején a hatalomra került hitleri diktatúra az elsők között alapított. Azért, hogy ott képezze ki a később gyors … Tovább »
Peyer Károly szociáldemokrata képviselő felszólalása 1939-ben a második zsidótörvény-javaslat parlamenti vitájában
Peyer Károly a Veszprém megyei Városlődön munkáscsaládban született 1881. V. 9-én. Géplakatos, gyári munkás lett. Huszonhat évesen a Vas- és Fémmunkás Szövetség … Tovább »
Részletek Gábriel Horovitz izraeli tanárnak a Herzl körben elhangzott előadásából.
Már a Függetlenségi Deklaráció utalt az alapítandó Medinát Jiszrael kisebbségi lakóinak jogaira. Ez nem meglepő, hiszen már Herzl így írt a Judenstaatban: „országunkban természetesen tiszteletteljes … Tovább »
Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával
-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?
– Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig … Tovább »
Régi hagyománya van a magyar politikában a kettős játéknak, a kétértelmű nyilatkozatoknak, az örökös elhatárolódásnak. Igaz, Kossuth szavaival élve az „egzigencziák művészete” mindig tág teret hagyott a lavírozásnak, a többféleképpen értelmezhető kijelentéseknek, csakhogy … Tovább »
1991. augusztus 21-én az orosz demokrácia az első győztes csatáját vívta 1917 novembere óta. Ekkor bukott meg a Janajev-féle puccs, a restaurációs kísérlet, mely megdöbbentette a világot.
A győzelem azonban nem volt teljesen vértelen: Moszkvában három fiatalember áldozta életét … Tovább »
A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen hat éve indult angol nyelvű orvos-, öt éve gyógyszerészképzés. Az idegen nyelvű térítéses oktatásban 37 országból közel félezren tanulnak, köztük 26-an Izraelből. Számuk az 1991/92-es tanévben további 18 medikussal növekszik.
Vannak … Tovább »
1788-ban, a felvilágosult gróf Széchenyi Ferenc, a megye főispánja, a Nemzeti Múzeum későbbi alapítója engedte meg először letelepedni zsidókat. Azok utódait az 1848- 49-es szabadságharc melletti kiállásukért Haynau hadisarccal sújtotta. Az 1929-es Zsidó Lexikon szerint a 70 ezer … Tovább »
Szeptember 10- én vetem papírra ezeket a sorokat, mikor még nem tudom, csendesedében van-e a vihar, vagy még újabb hullámok vetik vállukat egyik-másik intézményünk falainak. Ha múlóban a botrány, érdemes-e újra felkorbácsolni a kedélyeket? Kinek használok vele? Úgy érzem, nem kevés … Tovább »
1991. szeptember 7-én és 8-án, a müncheni Éden Hotel dísztermében tartotta szokásos évi összejövetelét az 1945 óta emigrációban tevékenykedő Vitézi Szék. Pusztaszeri László, a vitézek történetének ismerője, az Új Magyarország című kormányhű napilap munkatársa részt vett … Tovább »
Hírlapi közleményből ez év márciusában szereztünk tudomást e szervezet megalakulásáról. Minthogy a hírből nem lehetett egyértelműen megállapítani mi valójában az alapítók célja, az egyesület elnöké- tői, dr. Kovács Aladártól kértünk felvilágosítást.
Mindenek előtt … Tovább »
Őszre a kormány újabb kárpótlási törvényt ígért. Ez nem a vagyoni károk orvoslásával, hanem a személyi szabadságban politikai okokból elszenvedett sérelmekkel foglalkozik majd.
A sérelmek között szerepel a hazai és a szovjet bíróságok által politikai jellegű ügyekben kiszabott … Tovább »
A számítástechnikai eszközök tömeges alkalmazása a nyolcvanas évek derekán kezdődött Magyarországon. Az egyes nagyvállalatok és közepes méretű cégek és intézmények rendre alakították a számítástechnikai részlegeket; volt, amelyiket osztálynak, volt, amelyiket főosztálynak … Tovább »