Csapody Tamás: Bortól Szombathelyig – Tanulmányok a bori munkaszolgálatról és a bori munkaszolgálatosok részleges névlistája; Zrínyi Kiadó, 2014. 256 oldal, 6500 forint.

Kende Péter társadalomtudóssal beszélget Várnai Pál

A Szombat szerzőivel is találkozhatnak a Zsidó Művészeti Napokon 2016. május 29-én vasárnap a Central Passage-ban és a Gödör Klubban (Király utca 8-10.), ahol a dedikálások mellett pódiumbeszélgetéseket is rendeznek.

Riccardo Di Segni római főrabbi bemutatta a Talmud olasz fordításának első kötetét.

A Talmud a zsidóság törvényeinek, szokásainak gyűjteménye, amelyet különböző korokban és helyeken állítottak össze. A zsidó Biblia (héberül Tóra, azaz Mózes öt könyve) utáni második … Tovább »

“Mi számít gyümölcsfákkal beültetett földnek? Három fa bet szeá területen.”

A Misna, magyarul Ismétlés (héberül מִ‏‏שְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó … Tovább »

A 100! című tárlat a Zsidó Múzeumban a kortárs zsidó muzeológia – „kommentár muzeológia” –  szellemében „kiragadott” emlékeken keresztül folytat diskurzust időről, közösségről, a gyűjteménygyarapítás dinamikájáról.

Tipikus és atipikus tárgyakkal, az újrafelfedezés … Tovább »

Szabadkán bemutatták Halbrohr József: Élettörténetem című életrajzi könyvét

Párbeszéd a párbeszédről: az Ortodox rabbinikus nyilatkozat a kereszténységről és a Vatikán „Isten nem bánja meg adományait és hívását” című nyilatkozatát értékeli a filozófus, a teológus és egyházi vezetők; vallásszabadság jogi szemszögből, interjú a Magyar Iszlám Közösség alelnökével, valamint Deák István történésszel, Szép Ernő kiadatlan jegyzeteiből válogatott a Szombatnak Bárdos Pál.

Régi barátunk és munkatársunk, Uri Asaf, akinek Misna-fordítását hétről hétre közöljük, hirtelen felindulásában (és nagy tudatossággal) lefordította a bibliai Jónás könyvét. Fordítását ezúton nyújtjuk át internetes olvasóinknak. 

Idén már másodszor rendezik meg a tel-avivi Hatahana kulturális központban a magyar zenei és táncegyüttesek, valamint a magyar ételek és italok bemutatóját, amelyen izraeliek tömege ismerkedik Magyarország különleges kulturális hagyományaival.

Tavaly több mint ötvenezren voltak … Tovább »

Interjú Gideon Greif izraeli történésszel, a Könnyek nélkül sírtunk című, a Sonderkommandókról írt könyv szerzőjével.

Ön 1986-ban kezdete kutatni a Sonderkommandók történetét. Mikor fejezte be a kutatást?

Nem fejeztem be: a mai napig kutatok és publikálok a témában. … Tovább »

A motorozás az Egyesült Államokban rendkívül népszerű. Amikor a kaliforniai autósztrádán felbukkannak az alakzatban száguldó motorkerékpáros klubok, én tisztelettudóan lehúzódom a leállósávba. Megvárom, amíg eldübörög a félelmetes csapat.

Kalifornia államában közel egymillió … Tovább »

A nemzeti szocialista rendszer által elkövetett népirtás tagadása miatt ítélték el a Jobbik üllési elnökét, Dobi Zsoltot. A szegedi járásbíróság a politikust 100 óra jóvátételi munkára, valamint – ahogy a hasonló ítéleteknél már-már szokásossá vált – a Páva utcai … Tovább »

Kertész Imre 85. születésnapja alkalmából tettük közzé a vele készült alábbi interjút, mely eredetileg a The Hungarian Quarterly Holokauszt-számában jelent meg 2014 tavaszán. Magyar nyelvű közlése a Szombat 2014 novemberi számában nagy port vert fel. A honi sajtó egésze foglalkozott vele, a The New York Times újságíróját is megszólaltatták, aki Budapesten járva találkozott Kertész Imrével, s az író utóbb, jelen interjúban bírálta és cenzúrának nevezte, hogy nem közölte a vele készült beszélgetést. Kertész véleményalkotásában nem alkalmazkodott semmilyen elváráshoz, és gyakran élesen fogalmazott. Online kiadásunkban korábban az interjúnak csupán egy rövidített változata volt elérhető.

A 2016. március 31-én elhunyt Kertész Imrétől búcsúzva, akit április 22-én helyeznek örök nyugalomra a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a teljes szöveget hozzáférhetővé tesszük itt, az interneten is.

Dzsihádista hálózatok szövik be Európát, a radikális iszlám nézetei hódítanak a vendégmunkások leszármazottai körében. Felmenőiket még a II. világháború utáni konjunktúra és gazdasági csoda, a befogadó országok vezetése és egy jobb élet reménye csábította a kontinensre.

Gáli József (Gyula, 1930. febr. 10. – Bp., 1981. márc. 5.). író, költő, drámaíró mára feledett alakja a 20. századi irodalomnak, s a hősök panteonjában sem jutott neki hely. Sokszor halt meg, de sohasem jókor.

Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Bét Sámáj szerint ez szőlőskert, de Bét Hilel szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van belőle.

„Dúdolok én,
s mert fúj a szél,
előredőlök hát én is,

és ez a dal
előredől
énvelem együtt egy kissé.”
(Bereményi Géza:  Antoine, Desiré és a szél)

Szondi Lili bergen-belseni naplója Kovács András Bálint bevezetőjével, Interjúk az Oscar-díjas Saul fia alkotóival, Nemes Jeles Lászlóval és Röhrig Gézával, Földes Györgyi: Sztereotip zsidóképek Radnótiné Gyarmati Fanni Naplójában, Bárdos Pál 80! – novellák, Mezei Márk: Pészach másnaposan, Életút-interjú: Balla Zsófia (Kolozsvár-Budapest).

Akarunk beszélni róla? A Foundation for European Progressive Studies nevű szervezet közvélemény-kutatást tett közzé az Y-generáció (15-34 éves fiatalok) és a politika viszonyáról. A Magyarországra vonatkozó legfontosabb adat az, hogy azon fiatalok közül, akik egyáltalán hajlandóak … Tovább »