Édesapám, dr. Kulcsár István 1942-43-ban, két munkaszolgálata között írta a Zsidó gyónást, azzal, hogy a háború után megjelenteti. A kézirat néhány példányát biztonságba helyezte nem zsidó barátainál, s e példányok meg is maradtak.

A felszabadulás után, ha nagyon szorgalmazta … Tovább »

Megjegyzések „Körmendi Balázs” könyvéhez

„A forradalom rohanó ár volt, amivel vitettem magamat. Hiába értékeltem át azóta értékeimet, ha őszinte vagyok, meg kell vallanom, ez volt életem leggazdagabb szaka. A magam életének eleven, perzselő érzése, eszmék birkózása és … Tovább »

Kiss József, a népnemzeti költő

A zsidó gyerek, tollal a kezében születik mondta egyszer egy (nem zsidó) ismerősöm. Lehet benne valami. Ha költő, ha regény-, vagy drámaíró, ha újságíró, még ha ügyvéd, szónok, akkor is csak az a kérdés, milyen nyelven, melyik országban, illetve … Tovább »

Izrael lakossága a legutóbbi évben a nagyarányú bevándorlás következtében 4,7 millióra növekedett – jelentette a bázeli Jüdische Rundschau múlt év november elsején, jeruzsálemi forrás alapján. Az össz lélekszámon belül a zsidók 3,85 milliót számlálnak, ami 81,7 százalékot … Tovább »

Michael Kleiner, a Likud képviselője az izraeli törvényhozásban, aki a Kneszet bevándorlási és integrációs bizottságának az elnöke, indítványozta, hogy korlátozzák az úgynevezett hazatérési törvényt. E törvény értelmében nyomban bevándorlásuk után megkapják az izraeli állampolgárságot … Tovább »

GOMBAMÓD SOKASODTAK a sátortáborok 1990 nyarán az izraeli városok nagy terein és parkjaiban: azok költöztek a sátrakba, akik nem tudták tovább megfizetni a növekvő lakbéreket. Lakásbőség korábban sem volt, de a nagymérvű bevándorlás felhajtotta az árakat a lakáspiacon. Június … Tovább »

Feltétlenül több zsidót kell hozni Kelet-Jeruzsálembe! – Nem kisebb személyiség mondta ezt, mint David Ben Gurion, mégpedig kevéssel az 1967. évi hatnapos háború után. A mai izraeli kormány megfogadja a hajdani kormányfő tanácsát: azt tervezi, hogy öt év alatt hatvanezer bevándorlót … Tovább »

Vágyódunk Jerzy Urban után” – mondja nekem Varsóban egy külföldi újságíró. Az 57 éves Urban – saját meghatározásával élve: „származása szerint zsidó” – volt a kommunista hatalom utolsó éveiben a lengyel kormány szóvivője. A lengyel kormány „bizonyítványát” szellemesen … Tovább »

A bár micvát 1990. december 11-ére tűzték ki Los Angelesben. Ám elmaradt – a gálaesttel együtt, mely követte volna. Az ünnep helyét a gyász foglalta el: az avatandó ugyanis december 10-én elhunyt. 92 éves volt.

Armand Hammer Oroszországból jött zsidó bevándorlók gyermekeként … Tovább »

A reneszánsz korszakát megelőzően csak a Giudecca-szigeten laktak zsidók Velence körzetében. A 16. század elejére – elsősorban spanyol és portugál földről érkező menekültek betelepülése folytán – annyira felduzzadt itt a zsidó lakosság, hogy sokan átköltöztek egy közeli vasöntöde … Tovább »

1990. október 27-én és 28-án nemzetközi rabbikonferencia tanácskozott Bázelben, mely nyilatkozatban fordult valamennyi zsidó közösséghez. A hánukká alkalmából közzétett deklarációt – némi késéssel – az alábbiakban ismertetjük.

A ZAKLATOTTSÁG, a gondok és az aggodalom e napjaiban … Tovább »

Nemrégiben a magyar sajtó beszámolt arról az örvendetes tényről, hogy közel négy évtizedes szünet után ismét megkezdte működését Magyarországon a Joint, ismét megnyitották a szervezet budapesti irodáját. Az újabb nemzedék számára már nem olyan ismert ez a rövidítés és ez … Tovább »

November 30-án, pénteken Szombatot kértem a Téka Váci út 19. számú könyváruházában. A folyóiratpulton egy tucatnyi 7. számot találtam, a 9-es se égen, se földön. Mondom a kis kocsiján könyveket görgető eladó hölgynek, hogy mit óhajtok.

– Ez van (mármint a 7. szám), egyéb … Tovább »

Beszélgetés Karády Eszterrel magyarokról, franciákról

Karády Eszter (22 éves) nyílt, rokonszenves egyéniség. Édesapja az az 1956-ban Franciaországba emigrált Karády Viktor szociológus, aki az elsők egyikeként kezdte el a legújabb kori magyar zsidóság kutatását, akkor, amikor … Tovább »

December 17-én a Honvédség Művelődési Háza színháztermében rendezte közgyűlését a Magyar-Izraeli Baráti Társaság, ahol Hidvégi György főtitkár számolt be az elmúlt két évben végzett sokrétű munkáról. A közgyűlés elfogadta az 1991/92. évi tervet, módosította alapszabályait … Tovább »

Kiszállt a Gestapo

Negyvennégy tavaszán a Sztójay-kormány amnesztiarendelete folytán megnyílt előttem a budapesti hírhedt toloncház kapuja, és én szabad lettem. Akik ezeket az időket velem együtt megélték, nem fogják cáfolni: éppoly rettegve gondoltunk szabadságunkra, mint fogságunkra. … Tovább »

A hitleristák pozsonyi lapja, a Grenzhote írta ezt 1942. május 19-én gróf Esterházy Jánosról, a szlovákiai magyarság vezetőjéről, azt követően, hogy a parlament egyetlen magyar nemzetiségű tagjaként, valamennyi képviselő közül egymaga szavazott az ország zsidó lakosságának deportálása … Tovább »

Zsidó ünnepeink sorában oly ritka a gondtalan, önfeledt öröm ideje. A történelem, a kétezer éves száműzetés játszott közre abban, hogy a szomorúság és a gyász került túlsúlyba az emléknapok sorában.

A nép életerejét és belső hitét bizonyítja, hogy Izrael Állam … Tovább »

1944 tragikus esztendejében működött Budapesten, az Erzsébet körút 13. szám alatt egy nyomda, amelyről ma már kevés szó esik. Pedig a benne tevékenykedő keveseknek nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Ez a néhány helyiség az embermentés szolgálatában állt. Nem könyveket nyomtattak … Tovább »

A keresztény magyar értelmiség, a politizáló közvélemény egészen 1944 júniusáig képtelen volt számot vetni azzal a ténnyel, hogy a Németország szövetségeseként elvesztett háború következményei Magyarország számára összehasonlíthatatlanul súlyosabbak lesznek, mint az 1918-as … Tovább »