“Gyermekkoromban mindegyre azt hallottam a szószékről apám hangján, hogy a fogságból való szabadítás eseménye, a Vörös tenger, majd a megáradt Jordán folyó csodálatos „átlépése” tette és teszi az embert teremtés-formájúvá, és hogy identitásának legfőbb eleme a szabadság.” 

Elsõ pillantásra három gyõztese is van az elõrehozott választásoknak Izraelben: a Kadima és a Likud is úgy látja, kormányt alakíthat. A szélsõjobb is örülhet, hiszen harmadik erõvé vált. Világos az is, ki az egyértelmû vesztes: a baloldali Munkapárt, amely máris jelezte: nem kíván semmilyen koalícióban részt venni. A választásra egyértelmûen rávetült a lezáratlan gázai háború és az iráni fenyegetés árnyéka.

A kedden lezajlott izraeli parlamenti választások egyik nagy nyertese Avigdor Liberman és ultranacionalista, szélsőjobboldali Iszrael Béténu (Izrael az Otthonunk) pártja.
 

Hét európai országban jelentősen nőtt az antiszemitizmus, amely a globális pénzügyi válsággal és a palesztinok elleni izraeli katonai akcióval magyarázható – derül ki egy amerikai-izraeli civil szervezet felméréséből. A vizsgálat szerint Magyarországon is nőtt a zsidókkal szembeni ellenszenv.

Feljelentették kedden az argentin szövetségi igazságügyi szerveknél Richard Williamson holokauszt-tagadó püspököt, akit a tradicionalista X. Szent Pius Testvériség e nézetei miatt fosztott meg a La Reja-i szeminárium igazgatói tisztségétől.
 

Jeruzsálem nyugalmas középosztálybeli Rehávia nevű negyedében a viharos szél sem rettenti el az embereket, a Henrietta Szoldról elnevezett iskolában kedd reggel héttől órák óta folyamatosan sorban állnak a polgárok, hogy éljenek demokratikus jogaikkal. A sorokból úgy tűnik még a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezi az előrehozott parlamenti választásokat.

Eszti G. Chaim 1963-ban született Jaffában, szülei 1948-ban alijáztak Magyarországról. A tel-avivi egyetem színház szakán végzett, de táncolni is tanult; színészként különböző színházakban játszott, köztük az igen elismert tel-avivi Kameri Színházban, többek között Hanoch … Tovább »

Először Verne Gyula Sztrogoff Mihály című regényéből szereztem tudomást az oroszokról. Serdülő gyerekként izgatott a távoli egzotikus ország: a tarantasz, a kibitka, a kancsuka vad tája. Később, kisiskolás koromban, a háború éveiben, apám gyakran kiteregette az asztalra Európa … Tovább »

„Az önmagát a hígság és töménység dichotómiája mentén értelmező újneológia mindeközben csöppnyit sem büszke neológiájára, épp ellenkezőleg, azt tartja hígulása okának, kínos mosollyal jelzi: voltaképpen szégyelli, nem tehet róla, ezt örökölte, ez maradt rá, ha rajta múlt volna, ki sem alakul a neológia. Paradox módon saját önfölszámolásában érdekelt identitás ez.”

Egy nappal az izraeli
törvényhozási választások előtt egyre nehezebb megmondani, ki lesz a győztes.

A Gólem Színház
kimondottan a KINO-ba álmodta meg következő darabját, A trükköt. Népszerű
izraeli szerző, zsidó színházat játszó fiatal csapat, Bánki Gergő és Schmied
Zoltán a színpadon február 18-án, este fél nyolctól.

Noha hivatalos
bejelentés még nincs, a Vatikán és Izrael közötti új keletű feszültségtől
függetlenül folyik XVI. Benedek pápa májusra tervezett közel-keleti útjának
szervezése – írta hétfőn az Il Giornale című olasz napilap.
 

A mumbai terrortámadás után India megfenyegette Pakisztánt, hogy ha nem tudja, vagy nem akarja felszámolni a területén működő terrorista szervezeteket, akkor nem tartja tiszteletben Pakisztán szuverenitását, és katonákat küld az országba. 

Tíz náci háborús bűnöst még mindig keresnek, a Simon Wiesenthal Központ pedig éppen most tette közzé frissített listáját a legnagyobb halakról, akiket majdnem hét évtizeddel a II. világháború után sem tudtak még felelősségre vonni.
 

Tokaj-hegyalja egyik legnagyobb múltú települése 2002-től a világörökség része. Csupán dél felől nyitott, északról hegyekkel, keletről-nyugatról dombokkal övezett, védett kis völgykatlanban helyezkedik el. A Mádat körülölelő panoráma páratlan.

“A kolozsvári színházban a 27. vagy 28. évemet töltöm. Mi, hogy is mondjam, ezt biológiailag teljesítjük. Ha küzdeni akarnánk ellene, akkor sem lehetne mit tenni. Itt van Erdélyben a színház, magyarul játszunk, a repertoár pedig az egyetemes színházi, és nem csak a színházi kultúrát közvetíti.”

 
2008 tavaszi erdélyi kirándulásunk középpontjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház állt. Három előadását láttuk: más kor, más-más szerzők darabjait, ám az előadások szemléleti rokonsága egymással összefüggésbe hozta a műveket, s a színház karakteréről világos képet adva, összefüggő és felkavaró élményt jelentett.

Nem ez volt az első eset, hogy rengeteg pénz volt a Gáza felé tartó hamászosoknál azóta, hogy 2006-ban megnyerte a szervezet a palesztin választásokat.
 

Chanuka estéjén, villamosra várva a Nyugatinál, láttam, amint odaát, a Skála-Metró előtt, egy stilizált, kivilágított menóra tövében néhány kipás, részint pajeszos fiatalember táncolt és énekelt. Ők voltak a zsidók. 

A Jerusalem Post elemzése megállapítja: hasznos összevetni azokat az elkülönülő utakat, melyeket a közel-keleti térség két fontos, sőt, kulcsfontosságú állama bejár manapság; Egyiptomról és Törökországról van szó.