Nem hajlandó zsidó államként elismerni Izraelt Mahmúd Abbász palesztin elnök.
 

Újabb fordulat állt be az Iránba exportált izraeli „Jaffa Sweetie” márkajelzésű narancs-grapefrút hibrid ügyében. Kiderült, hogy az Izraelből származó citrusféle valójában a termékhamisítás terén nagy hagyományokkal rendelkező Kínában termett. Iránban mindenféle kereskedelmi kapcsolatot tiltanak Izraellel, így mikor megtudták, hogy izraeli citrusfélét importáltak, már „citrus összeesküvésről” kezdtek beszélni, ám ekkor kiderült, hogy mégsincs ok aggodalomra, valójában kínai a gyümölcs.
 

Sólyom László: „A párbeszédhez eleve a kölcsönös elfogadás szándéka kell, de ez nem elég. Tárgyi ismeretek híján hogyan is lehetne finom megkülönböztetéseket tenni, ami pedig a másik pontos megértésének feltétele? Az az átlagos tudás, ami a hazai zsidóság történelméről, szerepéről a nem zsidókban megvan, ehhez túlságosan kevés.”
 

Orosz ízek és hangulatok – kulinária, zene, film és irodalom a KINO moziban
 

A holokauszt és a kereszténység – látszólag nehezen összekapcsolható fogalmak. Hiszen mi is állhatna távolabb a jóérzésű keresztény emberek elveitől, erkölcseitől és szándékaitól, mint az, hogy vallásukat a gyűlölet leggyalázatosabb történelmi megnyilvánulásával hozzák összefüggésbe? Igen, de mégis – ez a könyv, ami frissen, most került ki a nyomdából, éppen ezt teszi. 

A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Kogart Ház kiállítását tekinti meg, melynek témája az impresszionista magyar festészet.
 

Tony Curtis dedikált, Esterházy és Parti Nagy beszélgetett jeles román írókkal. Bemutatkoztak európai sokadik könyvesek és elsőkötetesek, megjelent étteremajánló, huszonnégy kötetes történelmi munka indítókötete s népszerű képregény-sorozat új darabja. Sőt A butaság enciklopédiája is olvasható immár magyarul. 

A bori munkaszolgálatos Radnóti Miklós abdai kivégzésének körülményei nemcsak a közvéleményt és az irodalomtudományt, de a Belügyminisztériumot is foglalkoztatták.
 

Nem igaz, hogy az iszlamizmus a középkorba vezet vissza. Modern jelenséggel állunk szemben, már csak azért is, mert globális.
 

Nagyanyja erőszakos, buzgó náci volt, másodjára Adolf Hitler unokaöccséhez, Hans Hitlerhez ment feleségül. A frankfurti születésű férfi azonban úgy döntött, hogy Izraelt választja hazájául, megtért a zsidó hitre és a Talmudot tanítja.

Tamás Gáspár Miklós a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legszínesebb figurája. Bár világnézetét úgy váltogatja, mint divatdrukker kedvenc focicsapatát, igaz, legalább nem pillanatnyi érdeke, hanem meggyőződése és lelkiismerete szerint. 

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

Nem kellene már meglepődni, hiszen nem új keletű álláspont, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) néven működő civil szervezet ismét megfogalmaz – tudniillik azt, hogy a holokauszt tagadását szankcionáló törvényre márpedig nincs szükség. 

A holokauszt mártírjainak és Izrael állam hőseinek emlékét őrző Jad Vasem Intézet elbocsátotta a 29 éves Itamar Shapirát docenst, amiért az egy, az intézménybe látogató tanulócsoport előtt a holokauszt tragédiáját ahhoz az atrocitáshoz hasonlította, ami 1948-ban, az izraeli függetlenségi háború idején játszódott le, s melynek során az izraeli csapatok Deir Jaszinnál több mint 200 arab nőt, gyereket és öreget mészároltak le.

A Facebook internetes közösségi portál teremtette kapcsolattartási lehetőséget a szélsőjobboldali radikálisok is kihasználják – áll a londoni baloldali napilap beszámolójában.
 

Az Írók Boltjában mutatták be Koch Zsófia Cselédkönyv című regényét. Az Egyesült Államokban, Sophie Cook néven élő, könyvét is ezen a néven megjelentető, magyarországi születésű, a Soát Budapesten átvészelő, elsőregényes zsidó jogásznő két, teljesen más társadalmi hátterű nő – 1944-ben életmentésbe torkolló – barátságát örökíti meg.

A rituális tisztaság bonyolult törvényei meghatározták a régiek életét: „Szólj Izráel fiainak, mondván: Ha az asszony megtermékenyül és fiat szül, tisztátalan legyen hét napig; az ő havi betegségének ideje szerint legyen tisztátalan. A nyolcadik napon metéljék körül a [fiú] előbőrét. 

A Foreign Affairs legutóbbi számában Amerika talán legjelentősebb iszlám-kutatója, Bernard Lewis igyekszik összefoglalni azokat a perspektívákat, amelyek a Közel-Kelet országai előtt állnak az új évszázadban. 

Már jóval túl vagyunk ennek a hatalmas és rémületes könyvnek a felén, már a szvit-szerkezetű, önéletrajzi fikciójú, pokoli utaztató regény menüett-tételénél járunk, már eltelt 686 förtelmes és gyönyörű oldal, amikor az elbeszélő, az öreg Maximilen Aue, jelenlegi francia csipkegyáros és volt német SS-tiszt, visszaemlékezései során először reflektál a gonosz banalitásának a holokauszt megértésében ma alapvetőnek számító (Hannah Arendt ezt a kifejezést használta:) leckéjére. 1943, Berlin, Kurfürstenstrasse. Brahms-vonósnégyesek, rajnai borok, házisült erdeigyümölcs szósszal és zöldbabbal. Osztrákosan, azaz kicsit túlzottan gemütlich hangulat. 

Soha többé: számít, hogy mit teszünk! – ez a mottója az idén a holokausztmegemlékezéseknek Amerikában. A felhívásnak külön aktualitást ad Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök nemzetközi tiltakozást is kiváltó felszólalása az ENSZ e heti genfi fórumán.