Összesen 20,374 találat (20201 - 20220) : K. L..
Beszélgetés Varga Imrével
A Dohány utcai zsinagóga kertjében 1990. július 8-án avatták fel a Holocaust-emlékművet
A GYENGE SZÉLBEN hajladoznak az acélágak, leveleiket rájuk most rögzítik. Azokon olvasom: dr. Bajor Sándor Szolnok… Winter Chaya Budapest… Bleier Jenő Nagyatád … Tovább »
Amint erről a Szombat korábban már beszámolt, a magyarországi zsidó közösségek és szervezetek 1990 januárjában ad hoc bizottságot állítottak fel az antiszemitizmus elleni együttes és hatékony küzdelemre. Ebben részt vettek: az MZSKE, a MIOK, a MUSZOE, az Oneg Sabbat Klub, valamint … Tovább »
FORRONG A VILÁG, az ország, cseppfolyós állapotban van a magyar zsidó szervezeti élet. Lebomlanak régi szerkezetek és kínkeservvel születik az új. Nincsen jó formában a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület sem. Kezdetben volt az elementáris erejű érdeklődés és a lelkesedés, ma már … Tovább »
Nem tudjuk, hányan vagyunk zsidók ebben az országban, de azt tudjuk, hogy sorainkban és szervezeteink között több a széthúzás a kelleténél… Félreértések, félelmek rongálják idegeinket. Perlekedünk, mert aki vallásos, rossz szemmel tekint arra, aki nem az; aki magát elsősorban … Tovább »
TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG miatt senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezajlott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Közgazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, … Tovább »
Végy egy kacsát vagy libát
Akik nem kultiválják a nyakló nélküli húsevést, de szeretnek ízes falatokat enni, azoknak különösen ajánlom, hogy vegyenek egy kacsát. Lehetőleg a piacon, s lehetőleg termelőtől. Amennyiben lehetséges, úgynevezett néma kacsát. Arról lehet megismerni, … Tovább »
KÉT VIGÉC utazik a vonaton. Az egyik panaszkodni kezd:
-Hálátlan mesterség a miénk. Én töröm magam, fáradozok, igyekszem mindig szívélyes, udvarias lenni, mégis az emberek, akikhez bekopogok az árummal, gyakran sértegetnek.
-Én ezt nem tapasztalom, hál’ istennek – mondja elégedetten … Tovább »
Kevés könyvről mondhatjuk el, hogy értékét aktuális kultúrtörténeti és könyvtörténeti jelentősége egyszerre adja. E könyv ezen kevesek közé tartozik.
A téma magyarországi megjelenését megelőzte egy New York-i kiadású könyv (1986-ban). De míg az előző inkább albumnak … Tovább »
Kedves Barátaim, szeretnék röviden beszámolni az MZSKE legújabb csoportfoglalkozásáról. KÚT címmel közös beszélgetést kezdtünk el „nagyszülőktől unokákig” azok számára, akik vagy személyes túlélői, vagy első, második generációs leszármazottai a vészkorszaknak. … Tovább »
EGYESÜLETÜNK KÖZPONTJÁT naponta tucatszám keresik fel volt deportáltak, munkaszolgálatosok és leszármazottaik, hogy írásba rögzítsék az 1940-es évek első felében családjukat és személyüket ért sérelmeket és károkat. Közismert, hogy a nem szocialista országokban élő volt … Tovább »
(Gyermeknapló két szólamban)
A kibucban minden egy helyen – mint a Sugárban – ez nem a reklám helye – megtalálható. Iskola, bölcsőde, óvoda, teniszpálya, uszoda, focipálya, pingpong lehetőség. Nehéz a választás, mit is csináljak? Az itteni emberek sok mindennel foglalkoznak. … Tovább »
NISSZAN HÓNAP tizennegyedikén, kevéssel napnyugta előtt Izrael fiai levágtak egy-egy bárányt vagy gödölyét, majd parázson megsütötték, mielőtt fölkerekedtek volna, hogy elhagyják Egyiptomot, „a rabszolgák házát” és elinduljanak a szabadságba. A sült húst kovásztalan kenyérrel … Tovább »
1840-től 1867-ig
Fönnmaradtak az elmúlt időkből olyan súlyos intézkedések, mint a türelmi adó – ami ebben az időben már több milliós hátralékra ugrott fel s kilátástalan volt, hogy a zsidóság valaha is meg tudja fizetni -, s érvényben volt még a különösen sérelmezett … Tovább »
ELSŐ ÍZBEN RENDEZTEK izraeli filmnapokat Budapesten, s ha a Vasmadarak című koprodukciót nem számítom (márpedig nem szívesen számítanám), akkor magyarországi mozinézőként először találkozhattam izraeli filmekkel, öt darabot láttam, valamennyi a nyolcvanas években készült. Kezdjük … Tovább »
BEFEJEZŐ RÉSZ
SZÉKY János
Béna tanács az ócskapiacon.
= Élet és Irodalom, 1990. 4. sz. 3. 1.
Ironikus elmélkedés az Aczél Endre leváltása alkalmából Csurka Istvánnak a Vasárnapi Újság c. rádióműsorban felolvasott írása által kiváltott botrány ürügyén az író … Tovább »
A groteszk kép egy könyv címlapjának illusztrációja. A menórában álló hét gyertya közül csak a középső ég, az formál keresztet; bizonyára szimbolizálni kívánja a mű célját, az alig rejtett agitációt a smádra, a kikeresztelkedésre. Lydia Buksbazen családregénye a számomra … Tovább »
Ha Kőbányai János élménybeszámolóit, riportjait, közérzet-elemzéseit olvasom, minduntalan kedvem támad a fülét távolról megcibálni, oly sok hirtelen megfogalmazáson, pontatlanságon, félreérthetőségen, mondatrontáson, betűvétésen, miegyebén kapom. De valamiben egyszer … Tovább »
Beszélgetés Pálos Antal páterrel
– Aligha gondolhattuk volna 1945-ben, hogy bármelyikünknek is újabb keserves megpróbáltatásokat, igazságtalanul, gonoszul ránk mért szenvedéseket kell még sokáig elviselnie.
– A börtönökben, azokban a későbbi években – mondja Pálos Antal … Tovább »
Az elvettetés ideológiája szerint (ami az Újszövetséggel sem bizonyítható valójában) van – illetve volt egy régi, testi, engedetlen, hitehagyott, lelkileg vak Izrael, amely folytonosan megszegte az Istennel kötött szövetséget, a különböző csapások ellenére sem tért meg, küldetését … Tovább »
Előszó egy készülő könyvhöz
AZ ÚJTESTAMENTUM SZERINT az Apokalipszis első lovasa íjat tart a kezében, a második kardot, a harmadik mérleget. A negyedik lovas „neve halál, és a pokol követi vala azt”.
Egy apokrif őskeresztény legenda szól az ötödik, a legrettenetesebb lovasról, … Tovább »