Összesen 24,395 találat (22681 - 22700) : K. K..
Az Alkotmánybíróság 1995 februárjában állást foglalt az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvényről, amelyet a zsidó szervezetek és személyek is támadtak a törvény szövegében vélt vagy valós sérelmekért. … Tovább »
Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűléséről
„Az 1994. évi közgyűlést 1995-ben megnyitom” – fordult Simonyi Péter ügyvezető elnök az egyesület ezer fizető tagja közül jelen lévő ötvenhathoz, majd átadta a szót Rajki András elnökségi tagnak, aki a levezető … Tovább »
Április
ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.
Pesten márciusban még tántorogtak az emberek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfoglalva, … Tovább »
Márciusi számunk egy olvasói levele indulattal szólt egy korábbi cikkünkről. Nem kívántuk kommentálni a szélsőséges hangvételű írást (gondoltuk, az önmagát minősíti), inkább elnéző mosollyal illettük, de a beérkezett olvasói telefonok és élőszóbeli közlések meggyőzték … Tovább »
Mint bizonyára észrevette a Tisztelt Olvasó, múlt havi számunkban a szokottnál is több, ezúttal súlyos nyomdahiba csúszott. Amatőrizmusra utaló fehér folt egy hiányzó közlemény helyén (2. old.), a valódi 25 fő helyett téves számadat az alijázott csecsenföldi zsidók kapcsán … Tovább »
Szeretnék, ha kissé megkésve is, Gáspár Ferenc és Adler Abraham közlései folyományaként egy töredékes adattal hozzájárulni az 1944. október 13-án Apafajan legyilkolt muszos bajtársaim szomorú történetéhez. A leírtakat pár éve elhunyt barátomtól, bajtársamtól, Kálmán … Tovább »
(Erdélyi Lajos: Az élők háza. Héttorony Kiadó, 147 oldal, 980 Ft)
Mikor a száműzetés prófétájától, Nehemjától megkérdi Artaxerxszész, a babilóniai király, vajon miért szomorkodik, ő így válaszol: „Miért ne volna szomorú az arcom, hiszen az a város, ahol atyáim sírjai … Tovább »
(Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története I-II. Bevezető tanulmány és bibliográfia: Borsányi Ferenc, Bethlen Gábor Könyvkiadó 1994. I-XLVIII. + 334 + 334 oldal, 792 Ft)
HA NEM VOLNA FRIVOL a kifejezés ennek a könyvnek kapcsán, azt mondhatnánk: igazi csemege. A tudós rabbi átfogó … Tovább »
(V. Bálint Éva: Rendiség a romokon. Vélekedések a rendszerváltás éveiből. Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 288 oldal. Ára: 390 Ft)
Két ember beszélget. Végül is az interjú szinte csak ennyi. Jót kérdezni és a válaszokat ügyesen megírni. Akadnak persze riporterek, akik már annyira … Tovább »
(Székely Magda: Éden. Belvárosi Könyvkiadó, 1994, 111 oldal, 264 Ft)
A VISZONYÍTÁSI PONT természetesen a holocaust. Még ha azt nem is lágerben élte át 1944-ben az akkori 8 éves Székely Magda – mértékadó vélemények szerint ma egyik legjobb költőnk. A holocausthoz képest szelídül … Tovább »
KALLUSNÁL VALÓBAN pörög az élet trenderlije. Forog rajta a négy betű, mint napjai sorsában is a vidámság és a szomorúság, egymásba fonódnak, mint életben a sorsok, jön a kezdet, majd a vég, benne az öröm és a bánat. Ez a négy betű trenderlin – alef, bét, gimmel és dalet.
Kallus … Tovább »
Jubál utódai
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ zene feltérképezése, a száj- hagyományban élő közösségi zsidó zenei anyag megörökítése régóta aktuális és nyomasztóan sürgős feladat. A század folyamán többen is foglalkoztak e tradíció tanulmányozásával. A holocaust hatása volt … Tovább »
Amikor feltesszük a kérdést: mi a zsidó irodalom, valójában nem arra kérdezünk rá, hogy ki a zsidó, mi a zsidó és miért zsidó?
(Mi az a zsidó irodalom? A kötet Hana Wirth-Nesher előszavával jelent meg a Jewish Publication Society kiadásában. 280 oldal. Ára 43,95 USD keménykötésben … Tovább »
miről írhatna verset ki kőbe zárva él
legörbült ajkkal ébred és szédül ha beszél
zsibongva szétfut énje ha egyedül matat
holnap reggelre kéne mi ma is elmarad
homályosul az összes külső kapaszkodó
tükörből néz az őszes középkorú zsidó
panaszfallal csatázik … Tovább »
Megérkezett a második leveled. Látszólag ártatlan szöveg. A szerelmes leveleid antológiába valók – a műfaj paródiái. Őszinte szeretettől átfűtött beszámolók a cserkésztábor napirendjéről, különös tekintettel az étlapra. De a megjegyzésed, hogy onnan nézve… … Tovább »
Egyenlőség, 1895. március 8.
Modern evangélisták
Miként a színaranynak is csak akkor hiszik el arany voltát, ha arany jelzéssel van ellátva, úgy az erények is csak akkor válnak teljes értékűekké, ha a keresztény jelzéssel jönnek forgalomba. Mit ér a zsidók jótékonysága, … Tovább »
A hazai cionizmus
A MAGYAR ZSIDÓK még a recepció örömmámorában úsztak, midőn megjelent Bécsben egy könyv. A címe már maga bizarr: Der Judenstaat, A zsidó állam. Miféle állam, és miféle zsidók csinálják? Weisz Ignác, a brassói hitközség elnöke írja 1894-ben, védekeztében … Tovább »
– Üdvözlöm. Ön a Montreali Rabbitanács hivatalával beszél. Rabbink készséggel megfelel bármilyen kérdésére. Amennyiben Ön orthodox, nyomja meg a 6-os, 1-es és 3-as gombot; ha konzervatív, nyomja meg az 1-est vagy a 2-est; ha reform, nyomja meg, amihez kedve tartja, ha pedig rekonstrukcionista, … Tovább »
Tudnivaló, hogy a nagy Jehuda Löw ben Becalel addig tartózkodhatott ezen a földön – nem tudni, jutalomból vagy büntetésképpen -, ameddig minden gondolata a Tóra körül járt. A rabbi egész életét a Törvény tanulmányozásának szentelte, minden, amit tett vagy mondott, csak e szélesebb … Tovább »
MI ADJA A TANACH egységét, szentségét? Erre a kérdésre irányítja figyelő tekintetünket Purim és az ünnep mítosza, az Eszter könyve. E kérdés sokkal nagyobb erővel merül fel Purim kapcsán mint bármely más olyan ünnepen, melynek gyökere a megtörtént, a múlt és az „…és … Tovább »