Összesen 11,236 találat (10021 - 10040) : K. G..
(Részletek)
A múlt század második felében játszódó, szatirikus hangvételű regényben a szerző egy helsinki antikvárius életútján keresztül, a finnországi orosz-zsidó kisemberek világától kiindulva jut el a nagy társadalmi mozgalmakig.
Turkuban nem volt héder, mert … Tovább »
Magyar Zsidó Szemle, 1921. július 15.
A kurzus és a kurzusok
– A rabbiképző tudós igazgatója cikket irt az egyetemi ifjúság számára tartandó továbbképző tanfolyamok fontosságáról. Szükségesnek tartja, hogy az az egyetemi ifjúság zsidó tudását gyarapítsa, mert … Tovább »
A magyar és a cionista diplomácia kapcsolatai a ’30-as évek második felében*
A’30-as évek második felében a magyar külpolitika törekvéseit egy új tényező támogatta. Ez az új tényező a „nemzetközi” cionista diplomácia, illetve annak néhány európai vezetője volt. A kérdés … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
Izrael történelmében először külön választották meg a 120 tagú Kneszetet (parlamentet) arányos, listás szavazási rendszer szerint és külön a miniszterelnököt. Mivelhogy a miniszterelnöki székre csak két pályázó volt, nem lesz második forduló. A kettős választás azt jelenti, … Tovább »
– Ha megkérdezed nálunk az embereket, hány zsidó él Finnországban, talán öt-hatezerre is becsülik a számunkat, pedig nem éri el a másfél ezret… Szóval, az átlagosnál jóval aktívabban vagyunk jelen a közéletben – mondja Mindele Zweig, a Helsinki Zsidó Hitközség – állami … Tovább »
NEW YORK: BEOLVADÁS NYOM NÉLKÜL? Haim Hesszler, a Szochnut szovjet bevándorlási ügyekkel foglalkozó hivatalnoka szerint az elmúlt hét évben a volt Szovjetunió utódállamaiból Amerikába kivándorolt mintegy félmillió zsidó 90 százaléka minden kapcsolatot feladott a zsidó közösséggel … Tovább »
Kétszáz tóra mint hadizsákmány
Magyarország 1944-es német és 45-ös szovjet kirablásakor súlyos veszteség érte a műkincsállományt. A nácik a zsidó otthonokat fosztották ki, a Vörös Hadsereg a kastélyok kincseit és a bankokban elhelyezett – kevés kivétellel szintén zsidó – … Tovább »
(Viták, viszályok a rabbikarban)
Körülbelül egy hónappal ezelőtt a magyarországi rabbikar 9:1 arányban olyan döntést hozott, melynek értelmében Raj Tamás főrabbi többé egyetlen magyarországi zsinagógában sem gyakorolhatja hivatását.
A döntés valószínűleg egyedülálló … Tovább »
Az American Jewish Committe, az Egyesült Államok egyik legnagyobb zsidó szervezete, május 7-e és 14-e között tartotta megalakulása 90. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi találkozóját és kétnapos nemzetközi vezetői konferenciáját Washingtonban, melyre folyóiratunk főszerkesztője … Tovább »
Az alábbi írás furcsának tűnhet a témában járatlan olvasó szemében. Jellegzetes rabbinikus gondolatmenet, amely teljesen a szöveghagyomány világából magyarázza mind a hétköznapi élet szabályait (Halacha), mind a környező világot (Aggada). A midrás szerepe ezen belül egyrészt … Tovább »
A 27. Magyar Filmszemle zsidó témájú filmjei
Miként a korábbi években, az idei filmszemle kínálatában is megtalálható volt több, a holocausttal, a zsidóság sorsával foglalkozó játék- és dokumentumfilm. Nem pusztán a tiltás évtizedeinek elmúltával, de gyakran e sorsok … Tovább »
Berlini filmfesztivál ’96
Az idei berlini nemzetközi filmfesztiválon Andrzej Wajda Nagyhét című filmje szerepelt a lengyelek hivatalos versenyfilmjeként. A lengyel filmiskola megteremtője, az idén hetvenéves Andrzej Wajda, aki tizenhat évesen részt vett a német megszállók elleni varsói … Tovább »
Tel-Aviv
Az izraeli film (1990-1995)
Válságban az izraeli filmgyártás, nincs elég pénz, az állami támogatás minimális! – halljuk különböző rendezők kétségbeesett kiáltásait. Bár világjelenségről van szó, az izraeli helyzet annyiban kivételes, hogy az állami szervek, … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Ez is igaz: mindenki közülünk az élet egy nyers húsdarabkája, melyet két oldalról a halál puszta zsemléje fog közre.
És miközben ebédeltem, nagyanyám (családiasan: Nagyi) a következőket mesélte nekem: „Mielőtt Klárika, a te édesanyád és az én kislányom megszületett, … Tovább »
Beszélgetés Csorba László történésszel
Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?
Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelkezett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hitközség elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »
Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »
77 EZER ÚJ OLÉ Ennyien érkeztek 1995-ben az országba, 85 százalékuk a FÁK államaiból jött: Üzbegisztánból 5960, Azerbajdzsánból 2950, Belorussziából 4010, Kazahsztánból 3370, Moldáviából 2270, Grúziából 2200, Türkmenisztánból 340 személy, 44 350 pedig Oroszországból … Tovább »
E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd másfél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentőséggel bír. Ma már a … Tovább »