A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.

A bizottság indoklása szerint az indiai díjazott … Tovább »

Nyirő József emigrációban elhunyt erdélyi író szülőföldjén való újratemetésének megakadályozását hozta példaként Titus Corlatean román külügyminiszter szerdán arra, hogy a román kormány eltökélt az antiszemita eszmék elutasításában.

Néhány alternatív szukka azoknak, akik már unják a régi formákat.

Részlet a Nobel-díjas író regényéből

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Hajlandó vagyok valamiért bocsánatot kérni Öntől, ha megküldi nekem ezt a bizonyító erejű levelezést. Látni szeretném, mi történt pontosan.

A salgótarjáni gettóban volt iskolaigazgatója, földrajztanára vette le a lány kezéről az órát. Közben ezt mondta: „Zsuzsám, rendelet van. Zsidónak nem lehet karórája. Nem is lesz már rá szükséged!”

Fiatal képzőművészek, azaz a tragédia utáni harmadik generáció holokauszt­emlékezetét mutatja be A mi holokausztunk címmel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE) csütörtöktől látható kiállítása.

Törökország felszólította az Egyesült Államokat, hogy további légitámadásokkal akadályozzák meg a szíriai Kobane elestét. Eközben a határhoz felvonult török hadsereg egy lépést sem tesz, ami a kurd védőket segítené. Erdogan inkább az Aszad-kormányt buktatná meg.

Virtuális kiállítás és konferencia a Holokauszt Emlékközpontban

Máramarossziget egykor és ma: Szerdócz Ervin, Szántó T. Gábor. „Progresszív” antiszemitizmus Európában. Egy példa: a Holocaust 70. évfordulója Pécsett, Salamon Maimon, egy modernizálódó zsidó a 18. században, Interjúk: Berkovits György, Pier Marton, Debra Winger.

A napokban jelent meg a József Attila-díjas író új regénye, a Máglya. A kötetet máris több nyelvre fordítják, Amerikában és Brazíliában is megjelenik. A könyv kilenc évig készült, és arról is szól: szabaddá csak az válhat, aki szembenéz a múltjával, felmenői tetteivel, akár bűneivel is.

avagy: lehetséges és lehetetlen választások

Mindennél többet ér a jó hírnév koronája

Az Orbán-rezsimen a jogállamiságot számon kérő ballib tábort egyáltalán nem érdekelte, milyen eszközökkel akadályozza meg az állam néhány amerikai és eurázsiai bolond szólás- és gyülekezési szabadságát. Fő az antifasiszta látszat.

Előadások helyett sörözéssel és városnézéssel kellett beérniük azoknak a külföldieknek, akik a National Policy Institute (NPI) által meghirdetett fajvédő konferenciára érkeztek Budapestre. Az eseményt a hatóságok szabotálták el, pénteken az amerikai főszervezőt és egy francia társát lekapcsolták, de a többiek itt tartózkodását is megkeserítették. A csalódott résztvevőkre a búcsúbulijukon, egy belvárosi pubban találtam rá vasárnap este.

– őszi tűnődés halottról és élőről –

A magyar és izraeli állampolgársággal is rendelkező orosz rendező, a moszkvai Taganka színház alapítója kedden töltötte be 97. életévét.

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

A magyar állam vezetői tragikus intézkedéseket hoztak 1941 nyarán. Embereket deportáltak a Szovjetunió megtámadása után megszállt – ma Ukrajnához tartozó – területekre, anélkül, hogy bármiképpen is gondoskodtak volna róluk. Ezzel hozzájárultak a Holokauszt első olyan mészárlásához, ahol öt számjegyű volt az áldozatok száma. A magyar vezetők, amikor értesültek a tömeggyilkosságokról, a menekülőket nem engedték vissza az országba. A kamenyec-podolszkiji mészárlást pénteken az Örkény Színház ősbemutatója idézi fel, a hvg.hu pedig egy szintén októberi konferencia előadóit, egy nemrég megjelent, a témát részleteiben feltáró tanulmány szerzőit kérdezte a történelmi háttérről.