A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról

 Hét állítás a magyarországi antiszemitizmus politikai természetéről*

Mit ért terror alatt a politika és a nemzetközi jog? Hogy látja ugyanezt a történelemtudomány – mi számított terrornak régen és mi az mai szemmel? Mit tart terrornak a pszichológia, a hadtudomány és hol lép közbe a nemzetbiztonság? Létezik olyan, hogy legitim terror és vissza lehet-e … Tovább »

Turbucz Dávid történész, a Horthy Miklós életrajz szerzője

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,

Szentendre, Dunaszerdahely és Pécs után a Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumában mutatják be Ámos Imre festőművész és a 20. század kapcsolatát bemutató összművészeti kiállítást.

A második világháborúban munkaszolgálatosként meghalt művész munkásságát és … Tovább »

Orosz Ferenc a focimeccsek „rendjéről”, Wallenberg példájáról és a nyomasztó múltról

Az első zsidótörvény hatálybalépésének hetvenötödik évfordulóján, Budapest Főváros Tarlós István vezette Önkormányzata úgy határozott, hogy utcát nevez el a II. kerületben Horthy Miklós kedvenc írónőjéről, az antiszemita és rasszista Tormay Cécile-ről. 

A homoszexuálisokkal … Tovább »

Interjú Ungváry Krisztiánnal

 November 13-áig tart nyitva a magyar zsidó sportolókról szóló kiállítás a Zsidó múzeumban.

Huszadik századi traumáink

A megmozdulást, amelyen mintegy ötszázan vettek részt, folyamatos ellentüntetés kísérte.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) és a Magyar Antifasiszta Liga a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalapításának évfordulójáról megemlékező múlt szombati, a Hősök … Tovább »

Andrew Baker rabbi, az EBESZ elnök antiszemitizmus elleni küzdelemmel megbízott képviselőjének jelentése Magyarországról, 2012. március 21-23.
 

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

Nyílt levélben fordult a szlovák államfőhöz dr. Lebovits Imre, miután
Ivan Gasparovic fasisztának nevezte Esterházy Jánost, felvidéki magyar
politikust, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el.
Ivan Gasparovic szlovák államfő helytelenítette az Esterházy szobor
kassai felállítását, mert szerinte a politikus “a fasizmus híve volt”.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

Tarlós István nem ellenzi, hogy Csurka István drámáit műsorára tűzze az
Új Színház, de felkéri Dörner György kijelölt igazgatót, hogy az
író-politikust színházában ne alkalmazza – erről tájékoztatott a
budapesti főpolgármester.

Mundruczó Kornél a színház természetéről, független struktúráról,
politikai gesztusokról, és az Új Színházi kinevezésről írt. “Az ilyen
döntések kaszinóvá változtatnak egy egész országot, ahol a főnyeremény a
rulettkorong forgásától függ és nem az elhatározásoktól” – fogalmaz a
rendező.