Összesen 325 találat (81 - 100) : Káli István.
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A berlini Fal leomlását követő negyedszázadon át úgy látszott, Németországban helyreállt a normalitás. Nem pusztán a kettéosztott város és ország újraegyesítése, a hidegháborús hadiállapot ért véget, hanem véget érni látszott a nemzetiszocialista rémállam folytán a hallgatólagos … Tovább »
A BZSH-Mazsihisz zsinagógai ünnepségein kívül a Bálint Házban és a Chabad-EMIH rendezvényein, az imák mellett egész éjszakai tanulással, közösségi gondolkodással is köszönthetik az érdeklődők Sávuot – a Tóraadás – ünnepét.
Bálint Ház
Itthon. Otthon. Haza. Egyszerű, … Tovább »
Hamarosan kezdődnek a Zsidó Művészeti Napok.
Több mint 24 eseményen közel 300 művész lép fel az idei Zsidó Művészeti Napokon (ZsiMü), mely május 28-án startol. Az ország kiemelkedő összművészeti eseménysorozatán kiváló művészek lépnek fel, a résztvevőket szinte … Tovább »
Nyugat-Európa országai jóval messzebbre jutottak a Holokauszt bűneivel való szembenézésben, így ott dominánssá váltak azok az eszmék, amelyeket a fasizmussal szembeni ellenanyagnak tekintenek: a tolerancia, a befogadás, a másság kultúrája, illetve elvetése mindenfajta törzsi csoportidentitásnak, … Tovább »
A vészkorszakot és a rendszerváltást követő átrendeződések. (A cikk I. részét ide kattintva olvashatják.)
A vészkorszak pusztítását követően 1950-ben az állam egységesítette az összes magyarországi zsidó hitközséget, és a korábbi irányzati hovatartozás figyelembevétele … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A Chabad Lubavits New York-i világközpontja ritkán tesz nyilatkozatokat.
A zsidó feministákat is tömörítő mozgalom követelése: „A cél, hogy a nő többet ne az alacsonyabb-rendűség bélyegével homlokán jöjjön a világra”.
A két háború közötti időszak különös érdeklődésre tarthat számon azon történészek között, akiket érdekel a … Tovább »
Éles kritikák érték Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját, mert arcát és mondatait adta a Fidesz KDNP színeiben induló Hollik István kampányához.
A kritikák hatására Köves az EMIH saját lapjának adott interjújában önkritikát gyakorolt.
Többek között így fogalmaz:
“Mint … Tovább »
„Biztonságban vannak-e az európai zsidók?” címmel szervezett konferenciát a Tett és Védelem Alapítvány, ötéves fennállásának ünneplésére. A rendezvényre több neves hazai és külföldi szakember érkezett, hogy megtárgyalják a bevándorlás, az antiszemitizmus-mérés és az … Tovább »
Az egyenlő jogokért küzdő zsidók az 1840-es évek során aggódva követték ügyük csökkenő népszerűségét. 1840-ben az alsótábla nagy többséggel megszavazta a zsidók emancipációját, vagyis az ország nem nemes lakosaival való egyenjogúsítását. A törvényjavaslat a főrendiház … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Hóman, Jávor és Széchenyi egy perben.
1944-ben a 20. század hatodik legmelegebb nyara volt. Ám nem csak emiatt forrósodott föl a levegő ekkor az országban. A háborús front közeledése mellett a zsidók jog- és vagyonfosztása, gettósítása és deportálása volt a legfőbb közéleti … Tovább »
Hatos Pál történésszel beszélget Ravasz Lászlóról szóló könyvéről Várnai Pál.
A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »
Valószínűleg Gulyás Márton videójáig érdemes visszamennünk, ha arra keressük a választ, miért is színezett antiszemita gyűlölet-bűncselekménnyé a kormány egy radikális cicaharcot.
Az ellenzéki aktivista kampányában nemcsak Gálvölgyi János vagy Stohl András, de Pörzse Sándor … Tovább »
A Fidesz média a magyar nyilvánosságban új hangot honosított meg: a központilag irányított ellenségkeresés minden korábbit felülmúl és általános paranoiába csapott át, ugyanakkor az antiszemita utalások gazdag nyelvezete nemigen jelenik meg.
„Soros megölte volna az anyját”; … Tovább »