Összesen 424 találat (381 - 400) : Káli Anita.
Kelet-Európa népei a kommunizmus összeomlása után súlyosbodó identitásválsággal küszködnek, miközben a polgári demokrácia és a piacgazdaság értékeit immár nemcsak nyugati filozófusok és esztéták, de tőzsdespecialisták is kétségbe vonják. „A szellem iránytűje” … Tovább »
Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya.
Gadó János
Versenyképes ideológia-e a zsidóság?
A … Tovább »
A FILHARMONIKUSOK JUBILEUMA Tel-Avivban Zubin Mehta főzeneigazgató vezényelte a megalakulásuk 60 éves évfordulóját ünneplő Izraeli filharmonikusok Zenekarának gálaestjét. Annak idején első koncertjükön Arturo Toscanini volt a karmester. A jubileumon először az alapítók közül … Tovább »
Az alábbiakban a jiddis nyelvről szóló összeállításunk első részét vehetik kézbe olvasóink. Az összeállítás elkészítésére az alábbiakban olvasható vita inspirált bennünket, mely a Forward 1996. augusztus 16-i számában jelent meg. Ebben a két vitázó fél a jiddis nyelv virágzásának … Tovább »
1996. december 24.
Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp beleharaphatnak fokhagymás … Tovább »
Háború és/vagy béke
Januári számunkban egy ortodox, egy konzervatív és egy reformzsidó szerző írásával próbáltuk a három irányzat vallási álláspontját illusztrálni – elsősorban a hagyományhoz való viszonyukkal kapcsolatban. Az alábbiakban politikai küzdelmeikről … Tovább »
zsidó modernizáció, polgárosodás, világiasodás párhuzamosan haladt a keresztényekével. Kettőzött erőt adott neki, hogy a zsidóknak ki kellett jönniük mind a keresztény, mind a zsidó falak mögül, Ortodox nézőpontból, vagy a környezet barátságtalan tekintetével nézve – … Tovább »
„Négyen mentek be a paradicsomkertbe [pardész): Ben Azzaj, Ben Zoma, Achér és Akiva. Mondta nekik R. Akiva1: Amikor elértek a tiszta márvány kövekhez, ne mondjátok, hogy , Víz, víz!’, mert meg van írva: ,Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemeim előtt’.2 (…)
Ben Azzaj bámészkodott … Tovább »
Lag ba-Omer, az omer-számlálás 33. napja ijjar hónap 18-ára esik. A számlálás (ספירה ) ötven napja Peszachot és Savuotot, a megszabadulás és a Tóra-adás ünnepét köti össze.
Ez a hagyomány ősi időkre vezethető vissza1, de magáról Lag ba-Omerről sem a Tórában, sem … Tovább »
A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »
Hihetetlenül hangzik, ha azt mondom, hogy az első világháború előtti nagyszámú, gazdag berlini zsidóság állhatatosan ellenezte az általuk támogatott vallásos iskolák egyikében azon osztályok létrehozását, melyekben Talmudot vagy hasonló ismereteket akartak tanítani. (Az írás első része itt olvasható.)
(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyökerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Századvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft)
Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. … Tovább »
A hívők képzeletében Jeruzsálem több volt, mint egyszerű város. Metaforává vált. Neve a szentséget és a békét jelképezte – és egyben mindezek ellenkezőjét is. A tiszta hitet gyakran váltotta fel az elvakult babona, és a hitvallás túlontúl gyakran fajzott háborúvá, fanatikus … Tovább »
,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelméből indul el a Mindenség minden megismerése.”1
AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »
Tartós várakozók*
Sokféle zsidó magatartás van, mind elkülönítik, igazolják, magyarázzák életstratégiájukat
Az antiszemitizmus sok mindenre szolgál. Lehet a zsidóságot emlegetni az életkudarc magyarázataként
Zsidók akkor törtek politikai hatalomra forradalmi úton, amikor … Tovább »
Interjú Komoróczy Géza professzorral, az ELTE Hebraisztikai és Asszíriológiai tanszékének vezetőjével
– A hebraisztika oktatása 1989-ben indult meg az ELTÉ-n. 40 évi szünet után milyen helyzettel kellett szembenézniük?
Ami az oktatási lehetőségeket illeti, a II. világháború … Tovább »
Interjú Schweitzer József professzorral, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójával
Milyen állapotban találta a rendszerváltás a Rabbiképző Intézetet, s milyen eredményeket hozott az elmúlt fél évtized? Mi a helyzet ma, s milyen jövőkép vázolható fel a honi zsidó oktatás … Tovább »
Komoróczy Gézának
Az 1961-es évben Jeruzsálemben két esemény zajlott figyelemreméltó egyidejűségben: egyfelől kezdetét vette az Eichmann-per, amely a művelt köztudatban végül a „Gonosz banalitása” néven foglalta el helyét, ezzel is jelezve, hogy semmiféle kérdésre nem hozott … Tovább »
A történelmet nem lehet a történelemmel magyarázni, s a történelmi emlékezet sem magyarázza meg a történelmet. Különösen nem azt, ami alig ötven évvel ezelőtt történt, ami – végső fokon – jelenkor. A „jelenkor” értelmezésem szerint azt jelenti, hogy „jelen van”.
Európának … Tovább »