Ros Hasana ünnepén

Egy palesztin professzor történelmi vállalkozásba fogott, amikor a diákjaival nemcsak hogy átbeszélte a holokauszt palesztin tankönyvekben nem létező fejezetét, hanem a lehető legközelebb is hozta hozzájuk a történetet azzal, hogy elvitte őket Auschwitzba. Hogyan lesz a Fatah egykori gerillájából egy Auschwitz iránt érdeklődő tudós? És mivel kell szembenéznie, ha feszegetni kezdi a határokat? Az Origónak elmesélte.

Március 19-én, a Szabadság téren kijelölt emlékmű helyszínén, civilek felhívására néhány százan a személyes emlékezet tárgyait helyezték el tiltakozásképpen. A rendezvényen Béndek Péter filozófus is felszólalt:

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

 
A minap, csupán kíváncsiságból, begépeltem a „zsidó” szót a Google keresőjébe. A számítógépem egy kattintásra egymillió negyvenezer találatot jelzett. Magam is elcsodálkoztam ezen az elképesztően magas számon, hiszen a magyar zsidóság még a legoptimálisabb felmérések … Tovább »

Részletek a 2013 novemberében készült felmérés adataiból

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

BAGDAD, KAIRÓ, ALGÍR, TUNISZ: EXODUS ELŐTT ÉS UTÁN

– AVAGY LEHET-E EGY ZSIDÓ ARAB?

A Külügyminisztérium szerint elfogadhatatlan, hogy a XXI. században, a demokratikus Magyarországon polgártársainkat zsidó identitásuk miatt becsméreljék, bántalmazzák.
A Külügyminisztérium ezt azzal összefüggésben írta szerdán, hogy az index.hu rövid híre szerint a Jobbik ifjúsági … Tovább »

A kis zsinagógában a kályha mellett két jesiva-bóher üldögélt, Hajim és Zelig. Hajim egy kis jegyzetfüzetből olvasott fel hangosan, Zelig pedig hallgatta, miközben tűvel és cérnával javított egy cipőt.
– „… és olyan szép volt Hane, mint Vénusz…”
– Te, Zelig, mit … Tovább »

Mindenki törekedjen arra, és dolgozzon azért, hogy soha többé ne lehessen kirekeszteni, meggyalázni, meggyilkolni embereket származásuk vagy vallásuk miatt – mondta Pintér Sándor belügyminiszter a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Világ Igaza kitüntetésének és az ugyanazoknak odaítélt … Tovább »

Adalék a magyar zsidó művelődéstörténethez

A zsidó bölcseletben a messiásra és a megváltásra vonatkozó elképzelésekről meglehetősen kevés anyag jelent meg magyarul; szerencsés kivétel Gershom Scholem „A messiás-eszme a zsidó hagyományban” című klasszikus tanulmánya.Üröm az örömben, hogy ezen egyébként értékes írás érdemei között nem szerepel Maimonidész messiás-értelmezésének pontos bemutatása.

A Béke Nobel-díjas író levélben ítélte el a Magyar Országgyűlés elnökének részvételét Nyírő József temetésén, és élesen szólalt fel szélsőjobboldali írók beemelése ellen a Nemzeti Alaptantervbe. A levél és a Szombat szerkesztőségének kommentárja.

A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben közölt kommentáló írásokat kedden Günter Grass Nobel-díjas író Izraelt bíráló verse kapcsán.
A londoni The Times a német író verse által kavart indulatokról azt írta: a politikusoknak tartózkodniuk kellene irodalmi alkotások bírálatától, és a demokratikus államoknak óvakodniuk kellene attól, hogy bírálóik előtt lezárják határaikat. Az izraeli hatóságoknak azonban ezúttal van mentségük az általuk alkalmazott eljárásra, és minden joguk megvan arra is, hogy felháborodjanak Grass megjegyzésein – tette hozzá az újság. A tekintélyes konzervatív brit napilap szerkesztőségi kommentárja szerint Grassnak megérdemelt helye van a tizenhárom német ajkú irodalmi Nobel-díjas sorában. A német író ugyanakkor már a múltban is mondott “gyújtó hangvételű képtelenségeket” politikai ügyekben, például amikor az 1980-as években a NATO európai rakétatelepítését a nácik wannsee-i konferenciájához hasonlította.

A „Heti Midrás” sorozat célja a Midrás Tánhumá bemutatása. A midrás, „halachikus-agadikus” (moralizáló-mesélő) szöveg, mely többek között választ ad a Tóra megválaszolatlan kérdéseire. A Midrás Tánhumá szerzője és névadója feltehetőleg Tánhumá bar Ábá, aki a IV. … Tovább »

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija körlevélben magyarázta meg, hogy a
dilemmák ellenére miért hívták meg Tarlós Istvánt hanukai
gyertyagyújtásra. Mi inkább az alábbi levelet küldtük volna el a
főpolgármesternek.

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

Tatár Györgynek

Eredete felől felfejteni zsidóság és kereszténység hosszú történetét aligha lehetne egykönnyen. A mai távlatból visszanézve csak az okok és következmények láncolata látszik. A más irányokba vezető lehetőségek sokkal kevésbé. Történeti tudásunk a lehetőségek … Tovább »