Zsidó temetőkkel, sírfeliratokkal kapcsolatos sorozatunkban, ezúttal a pilisvörösvári zsidó temető néhány érdekes sírfeliratát adjuk közre.

Werner Rudolf mérnök 1941-ben átszökött Magyarországról a Szovjetunióba. Kémnek minősítették, hét évet raboskodott egy munkatáborban. Sok zsidó hitt a szovjet propagandának. Az egyre antiszemitábbá, egyre veszélyesebbé váló magyar viszonyok elől menekültek a Szovjetunióba, befogadást, … Tovább »

A trianoni határokon kívül rekedt cionisták sajátos dilemma elé kerültek. Egyrészt nem kívántak részt venni a magyar identitásához ragaszkodó, titkon (vagy nyíltan) revízióra váró zsidók törekvéseiben, hiszen saját nemzeti célokkal rendelkeztek. Azonban sokan igenis éreztek nosztalgiát … Tovább »

Az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László 2017. június 12-én elkezdte forgatni Sunset című második nagyjátékfilmjét Filmalap támogatással. 

A tervek szerint a forgatás 52 napig, a ugusztus 31-ig tart, a film 2018 nyarán kerül a magyar mozikba. Az 1913 … Tovább »

70 éve akasztották fel Dov Grünert.

Mikor John Denley nyomozót, a Petach Tikva-i brit rendőrőrs vezetőjét 1946. április 21-én telefonon értesítették, hogy támadás érte az őrsöt, egyetlen gondolat járt a fejében: felesége és két gyermeke éppen az őrsön lévő szolgálati … Tovább »

Simor Ágnessel beszélget Várnai Pál

Kulturális szervező, táncesztéta, eladóművész, a Teleki téri szefárd zsinagóga aktivistája. Nehéz lesz magázódnom vele, akit fiatalkora óta ismerek, s akit egy idő óta, „szefárd hercegnőnek” becézek. Apja, Simor András, költő, … Tovább »

„A faji élet, mely nem puszta fiziológiai, tehát nem is csupán a testi származás kérdése, hanem mélységes lelki folyamatok és tradicionális átélések kitevője, valóság. Ez nem zsidó-irtó szer, melyet az antiszemitizmus idejében gyártanak, hanem csodálatos valóság. Az Isten és … Tovább »

Részlet Halbrohr József: “Élettörténetem” című kötetéből [1]

Halbrohr József 1895-ben Halbrohr Adolf fiaként a város legelőkelőbb családjainak egyikébe született bele. A kiegyezést követő boldog békeidők egyik utolsó gyermeke, amikor Szabadka a Magyar Királyság … Tovább »

A magyar zsidóság történetéről kevesen tudnak ma többet, mint ami a Sortalanság kapcsán az iskolák kötelező tananyagává vált. Az Időutazó projekt célja, hogy a budapesti Belső-Erzsébetváros épített örökségén keresztül köztudássá váljon a Holokauszt története mellett éppannyira az is, hogy hogyan éltek a magyar zsidók a világháború előtt, vagy épp a Rákosi-, vagy a Kádár korszakban. Ennek az eddig még kevéssé feltárt történetnek egy fontos szeletét mutatjuk be a régi pesti zsidónegyed társadalomtörténeti esszéi és interaktív játékok formájában.

„Az utcán járkáltak fegyverrel, nem szaroztak.

Ha valahol vész volt, abban a pillanatban lőttek. Ezek ilyen vagány zsidók voltak.

Sokakat hazavágtak és lerendeztek.”

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

A Magyar Zsidó Levéltár 2014. december 14. vasárnap, 10:00 órától a budapesti Goldmark teremben tartja “A zsidók helytörténete Magyarországon – kutatás – és kiállítás-módszertani” konferenciát.

Alább néhány olyan könyvet szemlézünk, amelyek elsősorban nőkről szólnak.

Konferencia az elfeledett józsefvárosi zsidóságról

A második világháború befejeztével milliónyi hontalan (displaced person, DP) árasztotta el Németország útjait.

Szovjetek elől menekülők, hazájukból elűzöttek, nácik, kollaboránsok, valamint több tízezer lágerből szabadult túlélő. A Berlinben élő újságíró és kutató … Tovább »

A náci lágerekben felszabadult zsidók életéről szól Dunai Andrea levélregénye.

A Milkó Izidor szellemi páholy bemutatja:
Negyela László Márk
Újratervezés
című könyvét.
A szerzővel
Husnyák Andrea
beszélget.
Helyszín, időpont:
Zsidó Hitközség nagyterme
(Szabadka, Dimitrije Tucovic utca 13., földszint)
2012. december 12., (szerda) 19 óra.

A pécsi zsidóság közelmúltját érintő áttekintéstől semmiképpen sem várható tárgyilagosság és távolságtartás, amennyiben ez a visszapillantás teljességgel személyes jellegű lesz. Arról szeretnék elsősorban beszámolni – mesélni -, amit gyermekfejjel láttam, hallottam és … Tovább »

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.