(Reinhard Neudecker: Az egy Isten sok arca. Magyar Keresztény-Zsidó Tanács és a Mérleg kiadása, 1992. Fordította: Kerényi Gábor, 128. oldal, 195 Ft.)
Sokat ígérő könyvsorozat első kötetét veheti kezébe az olvasó. A sorozat a Ke­resztény-Zsidó Párbeszéd Könyvtára ne­vet viseli, … Tovább »

Magén István mítoszteremtő. Képzelete mitologikus bibliai tájak felett csapong, megérint egy-egy embert, hegyvonulatot, virágot és fel­hőt, de nem időzik el egyiknél sem. Festményein nem konkrét embe­rek konkrét arca, nem a felismerhető táj varázsa vagy döbbeneté mu­tatkozik meg. … Tovább »

Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mu­tatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai sze­fárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilán­koknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. … Tovább »

Irodalmi kalauz
A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében ol­vashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxiz­musról, anarchizmusról, … Tovább »

„A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváha­gyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal).

Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, … Tovább »

Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a ró­maiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak … Tovább »

A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre.
Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm … Tovább »

1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese belee­gyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb … Tovább »

Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával

Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az … Tovább »

Nemrég láthattuk a televízióban azt a filmet, amely egy hőslelkű orosz zsidó asszony kálváriájáról, valóságos pokoljárásáról szólt, a brezsnyevi Szovjetunióban.
Az oroszországi zsidók már a múlt század végétől tömegesen hagyták el hazá­jukat, amelyben sanyarú sorsuk … Tovább »

Hiperérzékenység
Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Ma­gyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyu­godtan közölheti … Tovább »

Egy olimpikon élete

Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának “fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő.
Ő bizony birkózó lesz
Édesapja a Kállósemjénhez közeli … Tovább »

Nagymosás – agymosás?
A lap márciusi számában megjelent Kárpótlás vagy kárpotyogtatás? című cikkel kapcsolatban, a tárgyban eljáró mi­niszter kijelentésére kívánok reagálni.
Elsősorban arról van szó, hogy a nyugdíj kiegészítés min­den jogosultnak jár azon a címen, hogy … Tovább »

Szegő Krisztina interjúja Zwack Péterrel

Amikor Zwack Pétert, a Zwack Unikum Kft. tulajdonosát felkerestük, még mindenki a közelgő peszáhra készülődött. Ennek jegyében tettük fel a kérdést: „Mit csinált Ön tavaly ilyenkor”?

Feleségemmel egy szeder estét rendeztünk … Tovább »

Szalay Miklós a nevem, a történet idején léptem 17. élet­évembe. 23 holdas tanyánk öt kilométerre Csapod köz­ségtől, magányosan az erdő szélén terült el. A tőlünk alig két kilométerre lévő német katonai röptér állandó rémü­letben tartott bennünket, különösen a háború … Tovább »

 Szénási Sándor, a művelődéspolitikai rovat munkatársa
Rózsa T.-nél napirenden volt az, hogy ez a goj meg az a goj, amivel önmagában engem nem lehet megsérteni, de nem tudom, hogy egy embernek miért fontos ez? És ak­kor valahogy kialakult bennem mondom, nem volt ben­nem személyes sértettség, … Tovább »

Adalékok a Rózsa T.-ügyhöz
Csurka Istvánnak nyilván nagyon kellett Rózsa T. Endre. A kormány hónapok óta folytatja kampá­nyát a média fölötti dominancia megszerzéséért, és e kampányt a jobboldali sajtóban sűrűn kísérik an­tiszemita felhangok. Miután ennek felhánytorgatása … Tovább »

Zaft a pamlagon
(Philip Roth: A Portnoy-kór. Fordítot­ta: Nemes Anna. Európa Könykiadó, 1991, 260 old. 210 Ft.)
Erotica satyrica psychoanalitica judaica. Moralizáló férfimonológ, pornográf poénzuhatag, ön antiszemita provokációre­gény. Negyedszázaddal azután, hogy Philip Roth könyve … Tovább »

Közismert a zsidó népzenészek szerepe a magyar zenekul­túrában. Rózsavölgyi Márk volt a legismertebb. Halálát Pe­tőfi Sándor is megsiratta:
Vén muzsikus, mit vétettem én néked,
Hogy mindig csak szomorítasz engemet?
Keseregtem, mikor szólt a hegedűd,
Hejh, nem szól már, s ez … Tovább »

-Bemutatkozás-
Egyszer volt, hol nem volt, és hála a kegyetlen Isten külö­nös kegyelmének, még mindig van egy család: a Schwarczok, ahogyan mi hívjuk magunkat, holott útlevele­ink szerint nevünk Fenyvesi, Békés, Thury meg Szegő, vagy Groszman, Színáj és Szádé. Közös óhazánk … Tovább »