Beszélgetés Csorba László történésszel

Mit kell tudni Sós Endre „előéletéről”?

Jó tollú újságíró volt, kezdetben rendelke­zett tekintéllyel mind a szélesebb nyilvánosság, mind a zsidóság köreiben. 1957-ben lett a hit­község elnöke, olyan emberként, aki nem kompromittálódott … Tovább »

Kiből lesz Izraelben kneszettag?

A régi időkben Izraelben a „szivarfüs­tös hátsó szobákon” keresztül vezetett a jelölt útja a Kneszetbe: ha fel akart kerül­ni a két nagy párt egyikének képviselő­jelölt-listájára, a párt befolyásos szemé­lyiségeivel kellett kapcsolatba … Tovább »

E hír jelentőségének megértéséhez tudni kell, hogy a határozat fontos állomás a jiddis és a héber nyelv immár majd más­fél évszázados harcában. Ma e határozat, legalábbis a világi jiddis kultúrát illetően, inkább kulturális, mint politikai jelentő­séggel bír. Ma már a … Tovább »

Március 6-án Izrael parlamentje, a Kneszet törvényt hozott, amely az elpusztított kelet-európai zsidóság nyelvét, a jiddist a nemzeti kulturális örökség részének nyilvánítja és az ál­lam védelme alá helyezi. Mindez je­lentős szemléletváltozást tükröz, mi­után Izraelben … Tovább »

David Schneider, a londoni zsidó vígjátékok harmincegy éves csillaga átírta a peszahi Haggadát, hogy az jobban megfeleljen nem zsidó élettársának s élettársa fiának. A Haggadát angolul olvassák fel, péntek esténként és hanukka ünnepén pedig gyertyát gyújta­nak. Schneider, aki … Tovább »

Amennyire rokonszenves Szalai Mik­lós mértéktartó álláspontja egyfelől az egyetemes metanarratívák hívei, másfelől a minden standardot elvető fundamentalista posztmodern között, olyannyira nem érthetünk egyet a val­lással szemben táplált fundamentalis­ta attitűdjeivel. Ortodoxia … Tovább »

(Jacob Katz: Kifelé a gettóból. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, Hungaria Judaica sorozat, 1995, 237 oldal, ára 420 Ft)

A jelentéktelen külső mögött ezúttal igen jelentékeny mű rejtőzik. Jacob Katz, pozsonyi rabbik leszármazottja, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzo­ra, a zsidó … Tovább »

Még az ötvenhatodik születésnapját se érte meg, pedig művészként is, ember­ként is az a fajta volt, aki öregkorában hozza létre életműve legnagyobb, leg­érettebb darabjait. És utolsó házassá­ga, két és fél évesen árván maradt kis­lánya, az ujjongva hazájaként felismert … Tovább »

A „zsidó-magyar irodalom” fogalmának felvetése sohasem volt pusztán irodalmi és irodalomtörténeti kérdés: mindig a magyar zsidóság asszimilációjának és történelmi­-kulturális identitásának ügyét érintette, és annak függvényében kapott értelmezést, hogy valaki helyeselte, … Tovább »

A rémület bénító pillanatát ritkán idézték fel olyan erő­vel, mint Kertész Imre a Jegyzőkönyv című elbeszé­lésében.

Az elbeszélő fönnakad a vámon, polgárjogait tiporják meg a törvényesség látszatával. Pénzt koboznak el tőle, a sajátját, amit azonban valaminő rendelet … Tovább »

A február végi, március eleji bombamerényletek után Izraelben kiürültek az utcák, az autóbuszok konganak az ürességtől. A máskor oly zsúfolt tengerparton csak néhányan kószálnak. Az emberek nem járnak kávéházba és kerülik a sűrűn látogatott helyeket – félnek. Aztán a gyászt … Tovább »

Zsidó diákszerveződés az amerikai egyetemeken

Hillel, az i. sz. I. században élt tanító és bölcs nevét viseli az az intézmény, amely az angolszász világ egyetemi campusain próbálja tömöríteni a zsidó fiatalokat. A hetvenéves szervezetet an­nak idején azért alapította az akkori … Tovább »

Múlt év októberében az egyik legnagyobb tekintélyű ameri­kai egyetem, a Columbia diák­lapjában az egyetem fekete diákszer­vezetének vezetője, Sharod Baker ol­vasói levelében egyebek közt azt írta, hogy a zsidók „a fekete közösség vérét szívó piócák”, valamint hogy a zsidók … Tovább »

Az első száz év: sorsközösség, együttműködés, eltávolodás

Már a XIX. század folyamán em­líthetünk néhány olyan lépést, amelyek a későbbiekben zsidók és feketék kölcsönös közeledésé­hez – aztán eltávolodásához – vezettek. A rabszolga-felszabadítások idején a … Tovább »

Közép-Kelet-Európában a vészkorszak óta először épült fel zsidó iskola. A Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolát és Óvodát a közélet jelesei, rabbik, a zsidóság vezetői, Budapestre akkreditált több diplomata, a tanári kar, diákok és szülők részvételével, a sajtó érdeklődésétől … Tovább »

Memento

előszó

Sötét emlékek, még meddig kisérttek?

Mért üldöztök az égő nap alatt?

Belőletek virult ki ez az ének.

Mint rózsaszál, mely trágyából fakadt.

Mi lesz? Boldog vagyok s mégis jajongva

Panaszlom múlt idők holt bánatát –

Ma vér freccsen a szóra … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Nem egy, nem kettő, nem három…

Így szokta egykoron Edik nagymamája kiszámolni, hogy hány tányért kell tennie az asztalra. A tányérok száma mindig változott – előfordult, hogy a fiúk közül néhány nem volt ott­hon. No meg a vendégek. Akkoriban, az ötvenes években normális volt … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

Alexandriai Philón: Mózes élete

Örvendetes tény, hogy az Atlan­tisz Könyvkiadó megjelentette Phi­lón értekezését Mózesről, hiszen Phi­lón művei hosszú ideje hiányoznak már a magyar könyvkiadók kínálatából1. A kötet jelentősége igen nagy, mi­vel jelenleg ez az egyetlen … Tovább »