Megköszönöm Novák Attilának, hogy – valóban túl indulatos, mi több: bizonyára sértő – levelemre higgadt hangon reflektált. Egyben végiggondolt, színvonalas tanul­mányt készített, amely nemcsak hivatkozik Bibóra, de módszerét is követi. Ezt különö­sen fontosnak érzem a jelenlegi … Tovább »

….mindenki felelős a szavaiért, sza­vainak következményeiért, s minél messzebbre hallatszik el a szava, annál inkább.”

(Komoróczy G., Hiány, 1990. nov. 50.)

Szomorkás nap volt a pénteki, a felhők közül is csak ritkán bújt elő a nap. Ilyen időben, ha csak teheti a városlakó, … Tovább »

Dmitrij Sosztakovics, századunk egyik legnagyobb zeneszerzője élete utolsó éveiben tollba mondta emlékezéseit Solomon Volkov zenetörténésznek, azzal a kívánsággal, hogy e vallomások csakis halála után és csakis külföldön, a Szovjet­unió határain túl láthatnak napvilágot. Sosztakovics … Tovább »

80 éve nyílt meg a Magyar Zsidó Múzeum

1896-ban, a millenniumi országos általános kiállításon az egyházak is részt vettek, az izraelita felekezet 90 műtárggyal mutatkozott be. Az ország egész területéről hitközségektől, ma­gánszemélyektől és felekezeti intézmé­nyektől … Tovább »

Előző számunkban olvashatták munkatársunk útinaplójának az ortodoxia világát bemutató első részét. A második – befejező – részben a politika és a vallásos cionizmus közegébe nyerhetünk bepillantást.

„Simon Peresz, nem szégyelled magad? Azokból a fegyverek­ből, amit te … Tovább »

Identitásváltás Észtországban

Észtország háromezer főnyi szer­vezett zsidóságának 65 százaléka orosz ajkú. Többségük a hetvenes évek­ben költözött a legészakibb balti köztár­saságba, amelynek erős polgári hagyományait még a több évtizedes brutális szovjet uralom … Tovább »

1.

Hannah Arendt Rosa Luxemburgról készült tanulmányában a következőt ír­ja: „Míg az asszimiláns zsidók önbecsa­pása abban nyilvánul meg, hogy azt mondják magukról, ők ugyanolyan né­metek vagy franciák, mint az igazi néme­tek és franciák, addig az értelmiségi zsi­dók … Tovább »

„Ha megfeledkeznél arról, hogy zsidó vagy, egy keresztény majd emlékeztet rá.” A háború utáni, illetve a holocaust utáni szlovákiai zsidó kultúráról – amelyben igen jelentékeny volt és ma is meghatározó jelenség az asszimilá­ció – valószínűleg nem gondolkodha­tunk anélkül, … Tovább »

Történelmet írni

Valahányszor egy német író meg akarja tudni tőlem, vajon miért csak zsidókról írok, ahelyett, hogy válaszolnék, vissza­kérdezek; no és az ő könyvei miért szólnak kizárólag németekről. Mit felel erre? Nem sokat, vagy hogy pontos le­gyek, az égvilágon semmit. … Tovább »

A Közép-európai Egyetem szervezésében, folyóiratunk, a Szombat közreműködésével kétnapos rendezvényre került sor idén júniusban, amely a zsidóságnak e térség demokratikus átalakulása utáni helyzetével, önképével, a zsidó értelmiség dilemmáival foglalkozott. Számos magyarországi … Tovább »

Vasárnap este sétáltam a Révay utcában, amikor megláttam egy hosszú, kígyózó sort. Amikor kö­zelebb értem, alig mertem elhinni, hogy az emberek nem a Vidám Színpadhoz és nem is fagyi­ért, hanem a Bálint-házhoz állnak sorba” – mesélte Israel Sela, az amerikai Joint magyarországi … Tovább »

Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »

Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptem­beri számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megje­lent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájá­ban (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »

A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »

(Kende Tamás: Vérvád. Osiris Kiadó, 1995, 183 oldal, 620 forint. Zsidók Oroszországban 1900-1929, Magyar Russzisztikai Intézet, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995, 199 oldal, 295 forint)

Azt, hogy 1939 és 1945 között mi tör­tént a kelet-európai zsidókkal, többé-kevésbé tudjuk. … Tovább »

Az alábbi írás szerzője Ungvárról az USÁ-ba elszármazott magyar-zsidó szülők gyermeke. Há­rom évtizeden át végzett közösség­építő munkát a Union of Orthodox Congregations kötelékében, majd a Yeshiva University oktatója volt. Pályája izgalmas epizódja, amikor a híres íróval … Tovább »

Samson Raphael Hinsch nevezte a „zsi­dók katekizmusának” a luach-ot, azaz a héber naptárat, mivel a meglehetősen összetett rendszerben a judaizmus minden lényegi eleme megtalálható, a vallás, a történelem, praktikus szem­pontok, különböző hagyományrétegek egyaránt nyomot hagytak … Tovább »

Létezik egy Bét Perec nevű alapít­vány Magyarországon. Spiritus rectora, a Jeruzsálemben élő, de magyar gyökerekkel rendelkező Jichak Lajos rabbi (tényleg így hívják) a magyarországi zsidó családok vallásos nevelését tűzte ki céljául. Mintegy há­rom éve szervez vallásos programokat … Tovább »

SEVARNADZE ÉLES VÁ­LASZA A Grúzia fővárosában, Tbilisziben megjelenő Noah című független lap harsány antiszemita cikket közölt, melynek szerzője (maga a kiadó) a zsidókat teszi fe­lelőssé a magas munkanélkülisé­gért és más gazdasági bajokért A szerző a zsidókat „vámpíroknak” … Tovább »

Ausztriában 1992-ben nyílt először le­hetőség arra, hogy a hadköteles fiatalok a civil szolgálat egy különös fajtájaként 14 hónapig külföldi, úgynevezett „holo­caust-emlékhelyeken”, egykori táborok múzeummá alakított részlegeinél, eset­leg archívumokban „emlékszolgálatot” … Tovább »