Nem a református egyházat képviselte Kiss Endre József lelkész a turulszobor megáldásán, a ceremónián csak egyénileg vett részt – mondta az MTI-nek hétfőn Csomós József, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke. 

A Magyar Katolikus Egyház sem képviselteti magát a XII. kerületi turulszobor hétvégi avatásán – mondta Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára szombaton. A református és az evangélikus egyház szerdán közölte, hogy nem vesz részt hivatalosan a szobor megáldásán.

Forrás: Metazin „Nem is olyan régen az újságok voltak a társas élet valutájának (social currency) legfontosabb lelőhelyei. Vegyük például a sportrovatot, amelyet nem csak a megszállott sportrajongók bújtak. A sporthírekre ugyanis az üzleti tárgyalásokon és az első randikon … Tovább »

Vita alakult ki a hozzászólók között a Judapest.org blogon lapunk, a Szombat kapcsán arról: lehet-e hiteles kritikát kifejteni a Szombat hasábjain a zsidó intézményrendszerről, ha a lap pályázik a Mazsihisz nem hitközségi szervezetek számára meghirdetett pályázati alapjához is.

A jobboldal mellett a neoliberálisoknak is felelősségük van abban, hogy Magyarországon a fasiszta, neonáci ideológia erősödik. Ez leginkább a romákat terheli, akiket a többségi társadalom bűnbaknak tekint – állították az ATTAC-Magyarország képviselői egy Saarbrückenben tartott rendezvényen, amelynek képviselői nyilatkozatot fogadtak el a rasszizmus magyarországi helyzetéről.  

Kövek meséi – Irodalmi séták a pesti zsidónegyedben
Stories in the Stones – Literary Walks around Budapest’s Jewish Quarter, című kötetének felolvasással és sok zenével tarkított bemutatója az Elektrotechnikai Múzeum udvarán

A kínai hatóságok által az olimpia idejére bevezetett drákói szigor érzékenyen érinti a kóser ellátást. Az export-import forgalom szigorítása miatt kevesebb kóser ételt lehet behozni az országba, a helyi ételek kóserolását pedig a szakértőket is sújtó vízumszigorítás nehezíti.  

Ámos 1941. januárjában kelt naplóbejegyzésében a munkaszolgálatot „ellopott időnek” nevezi. Ez a kifejezés munkásságára kettős értelemben is jellemző, egyrészről ahogyan páratlan erővel és érzékenységgel ragadta meg a lélek hangulatainak illanó varázsát, hogy a változót az örökkévalóságnak örökítse meg, mintha minden munkája a múló idővel dacolna.

Irán és főleg az iráni atomprogram (és a rakétakísérletek) körül nem szűnik a nemzetközi vita, bár időnként hajlamosabbak vagyunk kevéssé figyelni rá, mert a hazai közvéleményt a bársonyosodó reformok és hasonlók kötik le. Ettől függetlenül az iráni atomprogram a jelen és a közeljövő egyik legfontosabb globális biztonságpolitikai kérdése, ezért nem árt némi áttekintés.
 

A szeptember 20-24 között sorra kerülő rendezvény lesz az első ilyen jellegű fesztivál Itáliában. Rendezésében közreműködik az olasz állam, a város, a zsidó szervezetek, valamint az izraeli követség is. 

A dán tengerpartot ostromló heves viharok olyan hullámokat vertek fel, amely egy részen elmosta a homokot, s így láthatóvá vált három, a második világháború óta érintetlen német bunker. 

“Képzeljük el: elől a felhőoszlop, nyomában a fölfegyverzett zsidó nép,
amint  megérkezik a Sás-tenger partjára. Az emberek fáradtak,
legszívesebben lepihennének, ám távolról vad csatakiáltás hallik, a
közeledő egyiptomiak serege, élükön a fáraóval, az Ámon-Rével
egylényegű istenfiúval. Még egy kis idő, s a két sereg farkasszemet néz
egymással.”

A zsidók és keresztények közötti távolság oka a keresztények által „újszövetségi Szentírás”-nak nevezett görög nyelvű iratcsomó, melyet csak a keresztények ismernek el hiteles isteni kinyilatkoztatásnak a Messiásról, Isten Fiáról, a második Isteni személyről, Jézus Krisztusról.
 
 

Egyszerre ősi magyar jelkép, náci szimbólum, irredenta totem és máig használatos állami-katonai jelkép a Turul. Az elhíresült XII. kerületi szobor kapcsán a közéletbe visszatért ragadozó madár a történelem során volt már totemállat, viselték jelképként különféle korok katonái, jelképezte az erdélyi magyarságot, szimbólumnak használták a nemzet egységét hirdetők, és a nemzet egyes részeit likvidálni kívánók.

“Apám emberségéről viszont épp ebben a kiélezett helyzetben derült ki, hogy mennyit ér. Ő a saját anyjával szemben is megvédte az én anyámat. A jelenetnek, melyben eldőlt, hogy ki kihez tartozik, négy évesen tanúja voltam, és minden másnál mélyebb nyomot hagyott bennem.”

“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”

A Maariv nevű izraeli bulvárlap nyilvánosságra hozta Barack Obama amerikai elnökjelölt kézzel írt üzenetét, amelyet a jeruzsálemi Siratófalnál helyezett el, és amelyben istenhez fohászkodik.

Hét évtizeddel aláírása után végre a csehek is megtekinthetik az 1938 szeptemberében aláírt Müncheni Egyezmény eredetijének a hű és színes másolatát. 

Az Anti Defamation League, a legismertebb, rasszizmus ellen küzdő amerikai zsidó szervezet, valamint az American Jewish Committe is üdvözölte Radovan Karadzsics letartóztatását, akit az 1995-ös Srebrenica-i mészárlás fő felelősének tartanak. 
 
 

Egy texasi bejegyzésű amerikai szerveren működik
tovább a kuruc.info, miután a szélsőradikális, személyes adatokkal is kufárkodó
honlapot korábbi amerikai szolgáltatója a szerződési feltételek megszegése
miatt egyszerűen lekapcsolta.