Válogatás osztrák műhelyekből, valamint a budapesti Pszichiátriai Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.

Ellenvonulást jelentett be egy magánszemély a rendőrségen, a Tarka Magyar! néven szervezett civil demonstráció elleni tiltakozásul; a két csoport az eredeti tervek szerint egymással szemben vonult volna szombat délután az Andrássy úton. Gyurcsány Ferenc jelenlétére hivatkozva azonban elkezdték lefújni a szembemenetelt.

„Le kell menni kutyába, légy a kutyák királya, nem királyok kutyája”. Bár néhány évtized eltelt a kiváló nóta születése óta, mely a kutyát, pontosabban kopasz egyedeit állítja követendő példaként, mégis nyugodt lélekkel állítható, hogy frissessége a régi, mélyebb jelentése örök.

A Sirályban szombaton bemutatták Toepler Zoltán Gecy című
botránydarabját ifj. Sebő Ferenc rendezésében, amiről kiderült, hogy nem is
botrányos. A Gecy inkább humoros, mint provokatív, és sokmindent elmond az
undorító világról, amiben élünk.

Nem a bevonult Werhmacht tábornokai, ezredesei, alezredesei, századosai diktálták az iramot. Az ütemet és a ritmust meghatározó energia egyik középpontja a budai hegyekben a Majestic panzió melletti villa (zsidó tulajdonosa „önként” fölajánlotta az SS számára), benne egy szoba, a szobában pedig az izgága Eichmann volt. 

Pokolgépes merénylettel fenyegették meg az El Al izraeli légitársaság egyik repülőgépét: a Párizsból érkező Boeing 767-es gép, fedélzetén 237 utassal szerdán szerencsésen leszállt a Tel-Aviv közelében lévő Ben Gurion repülőtéren, s a szakértők nem találtak robbanószerkezetet a fedélzetén – tudatta az MTI. 

A második zsidótörvény története ismert, számos történeti feldolgozás olvasható róla. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, szükséges megjegyezni: ez a Teleki Pál közreműködésével készült törvény (preambulumát maga a politikus írta) folytatta a magyar zsidóság numerus clausus-szal megkezdett, az 1938-as első zsidótörvénnyel folytatódó kirekesztését a magyar közéletből, a kulturális és gazdasági színtérről. 

A kudarcsorozat után teljes a zűrzavar: miután két hete elmaradt, szombaton kudarcba fulladt a szélsőjobboldal rendszerellenes demonstrációja. 

A bűncselekmények súlyához képest viszonylag enyhe büntetésre, háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a moszkvai városi bíróság hétfőn egy fiatalkorú moszkvai bőrfejű banda tagjait egyebek között több fajüldöző indíttatású gyilkosság, több gyilkossági kísérlet, több rendbeli súlyos testi sértés és a nemzetiségek közötti gyűlölet szításának vádjával.

A Théâtre du Rond-Point szeptember 16-án Daniel Mesguich rendezésében mutatta be a politikus és író Jacques Attali darabját, amely történelmi kutatásokra és tanúvallomásokra épül.

Pajor Tamás 1981-ben, 18 éves korában lépett színre
a Neurotic punk együttes
frontembereként. Hét éven át nyomatta a punk-hoz illő zenét és életmódot, s
koncertjei –remek szövegei, meg nem alkuvó lázadása és botrányai miatt – az
alternatív világ egyik kult-jelenségének számítottak.

A magyarországi zsidóság demokratikus és plurális képviseletének megalakításáról lesz szó. Az utóbbi időben számos megbeszélés és vitafórum tárgya ez a gondolat, melyeken gyakran kibogozhatatlanul keveredik a felszólalásokban és az indulatokban az a két egymással összefüggő, mégis elválasztandó kérdés, hogy „ki képviselje a zsidókat”, illetve „ki rendelkezzék a zsidóság javára kárpótlásként, állami juttatásként vagy kompenzációként megállapított kifizetésekkel”.

Távozik a miniszterelnöki posztról Ehud Olmert izraeli kormányfő. Várhatóan Cipi Livni, az izraeli Munkapárt új elnöke alakíthat kormányt. 

 Szélsőjobboldal és a média címmel tartott konferenciát a Demos Magyarország Alapítvány csütörtökön Budapesten. Az Európai Ifjúsági Központban magyar és külföldi újságírók vitáztak egyebek mellett arról, mikor és milyen mértékben kell teret adni a médiában a szélsőségeknek, és mi lehet ebben az újságírók felelőssége.

Az emberi lélek halhatatlan, ahhoz hogy örökké éljen a közösség emlékezetében kell maradjon, azon élők kötelékében, akik imádkoznak érte.

“Az időtlenített morális értékítéletekkel teli történetírással szemben az úgynevezett megértő történetírást kedvelem. Sohasem dicsőíteni vagy leleplezni kívánok egy személyt vagy egy korszakot, hanem megérteni és megmagyarázni. És mindent a saját kontextusában.”

Az izraeli Kadima párt éppen belső választásokat tart ezekben az órákban. Eredmény ugyan csak késő estére várható, de egy előzetes elemzést azért megér a dolog, mégiscsak a leendő izraeli kormányfőt választják meg a szavazásra jogosult párttagok.

A Jad Hanna kibucot, annak történetét és saját családja életét mutatja be László Gergely kiállítása archív anyagokon és a művész által készített dokumentumfotókon keresztül csütörtöktől a budapesti kArton Galériában.

Sok német, osztrák, magyar, horvát, szlovák és egyéb háborús bűnös megúszta: főként Dél-Amerikában vagy arab országokban fogadták be őket. Ám hogy ez a tömeges szökés miképpen sikerülhetett, arról legfeljebb néhány, utóbb mégiscsak elkapott tömeggyilkos: Adolf Eichmann, Klaus Barbie és társaik pereiből sejthettünk meg valamit. Most viszont szinte teljes a kép.

A Kommentár című közéleti és kulturális folyóirat legújabb
lapszámában számos figyelemre méltó publikáció mellett hiánypótló őszinteséggel
tárgyalja tematikus összeállításban a zsidó genocídiumot Holokauszt: magyar
tragédia című blokkjában.