A világ egyik legnagyobb zsidó múzeuma és közösségi központja jöhet létre német közreműködéssel 2012-re Moszkvában abban az épületben, amely Konsztantyin Melnyikov világhírű orosz avantgárd építész tervei alapján készült még az 1920-as években.
 

Ez év szeptember 18-án meghalt Irving Kristol, amerikai író, publicista, gondolkodó, fél évszázadon keresztül az amerikai politika és közélet egyik befolyásos szereplője. Ismert ragadványneve ez volt: a „neokonzervativizmus keresztapja”. Halála alkalmából egy lapunkban már megjelent írásának újraközlésével emlékezünk rá.

Ha Magyarország palesztin foglyot akar befogadni Guantánamóról, akkor leginkább három férfi közül választhat. A nyilvános adatbázisok alapján elmondható: egyikük sem teljesen alaptalanul került oda. A kormányszóvivő a Hírszerzőnek azt mondta: “a másfél-két éves integrációs program célja, hogy a palesztin fogoly be tudjon majd illeszkedni a magyar társadalomba”.

Ros Hasana, a zsidó újév előtt, a hagyomány szerint szokás felkeresni a zsidó temetőkben a szülők és közeli rokonok sírját, lelkükért imádkozni, s hogy az Örökkévaló az eltávozottak érdemei miatt az utódokra is jót hozzon. Temetőjárás közben ma már sokan nem tudják elolvasni a héber sírfeliratokat, nem értik a nyelvet, a rövidítéseket, a veretes szövegek fordulatait. 

A határokon átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek kedden egy budapesti konferencián. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa a magyarországi történelmi egyházak vezetőivel is találkozott.

A Hillél alapítvány oktató céllal indította el gyerekkönyv sorozatát 2008 decemberében. A könyveket Verő Bán Linda írja és szerkeszti. Az illusztrációk Petényi Tibor grafikus munkái, a versek Lackfi János tollából születnek.

A következő évek politikáját leginkább a világgazdasági válság határozza majd meg. Ez akkor is így lesz, ha a válság végül – bár erre ma kevés jel mutat – nem gyakorol ténylegesen akkora hatást a világra, ahogyan ma feltételezhetjük. Mostantól ugyanis a válságra hivatkozva változik a politika…
 

Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

A Magyar Nemzeti Arcvonal arra kérte a jelentkezőket, hogy utasítsák el az úgymond roma és a zsidó életmódot.
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

Gázálarcos Jézus, posztamensen pózoló kaméleon és kalapos emberszőnyeg várja a Ráday Galéria látogatóit. Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész iróniába mártott – az 1970-es évektől napjainkig készült – képeiből válogat a szeptember 2-án este hatkor, Zsidó nyár címen megnyílott kiállítás.
 

Háromórás koncertet adott a Papp László Sportarénában a kanadai énekes, telt házzal, a teljes életmű legjobb darabjaival, a végén állva tapsoló közönséggel. Leonard Cohen 75 éves, él, virul, tele van energiával.

A nyári szünet végeztével, augusztus 27-től újra várja a mozirajongókat a Kino – és nyitásként rögtön egy vetítéssorozatra invitálják a nézőket, melyet a a XII. Zsidó Nyári Fesztivál keretein belül rendeznek.

Ismét díjazták a legjobb magyarországi blogokat, miközben már kétmillió magyar olvas blogokat. A magyar ember szórakozni vagy anyázni akar, ha blogot olvas, megizmosodott az internetes panaszkultúra, egyes blogokat már nem csak a készítőik, hanem a ”hivatalos szervek” is komolyan vesznek. Mindennek ára is van: a sok zsidózástól már nehéz online vitákat folytatni a blogok kommentfalán.

Az utóbbi napokban egyre több ismerősöm hív fel és érdeklődik: „biztos, hogy itt lesz?”, „van már jegyed?”, „ugye ott leszel?”. Ami nagyjából természetes is, hiszen a legtöbbjük közös útjainkon, hosszabb autós, buszos kirándulásainkon vagy nyári kerti összejöveteleinken ismerkedett meg Leonard Cohennel.
 

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu európai útjának részeként, csütörtök délelőtt Berlinben tett látogatást Angela Merkel német kancellárnál. A találkozón mindkét kormányfő a maga nótáját fújta: Merkel azt sürgette, hogy állítsák le a zsidó telepek építését a Nyugati parton, míg Netanjahu az iráni atomprogram elleni határozottabb fellépésre hívta fel német kollégáját.
 

Elhalasztották az egyiptomi közvetítők a palesztinközi megbékélési tárgyalások keddre kitűzött újabb fordulóját – jelentették be a rivális Hamász és Fatah palesztin mozgalom képviselői. Mahmúd al-Alul, a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah központi bizottságának tagja közölte: Kairó azért napolta el az iszlamista Hamásszal folytatandó megbeszélést, mert nem tartja elérhetőnek a palesztin nemzeti egységet. Alul szerint a tárgyalások szeptember vége előtt nem újulnak fel.