A Soá és a Nakba emlékezetével való foglalkozás értelme a közös megbeszélés, az együttes elmélyedés volt, két alcsoportban. A két alcsoport számára a Soá, illetve a Nakba, identitásukat nagy részben definiáló, jelentőségteljes kollektív emlékezet, mely kihat mindannyiunk életére. Ez a kollektív emlékezet újra és újra konstruálódik, s így nekünk egyedülálló lehetőségünk nyílt szemlélni-vizsgálni ezt a – mindkét csoportban zajló – emlékezet-építő folyamatot.
 

Vegyes fogadtatásra talált a lengyelországi zsidó közösségben, hogy Rafal Betlejewski lengyel művész egy pajta felgyújtásával emlékeztetett arra: 69 évvel ezelőtt Jedwabnéban szomszédaik pajtába zártak és elevenen elégettek több száz zsidót.

Johanna Adorján magyar származású német újságírónőt meglepte, hogy néhány hete, amikor könyvének magyarországi megjelenése alkalmából Budapesten járt, egy magyar újságírónő csodálattal beszélt arról, milyen őszinte a könyvben. – Mire gondol? – kérdezte az írónő – arra, hogy megírta: nagyszülei a kilencvenes évek elején öngyilkosok lettek? – Nem – hangzott a válasz – hanem arra, milyen őszintén beszél zsidó származásáról.
 

„Egyéb megjegyzésem annyi, hogy a te üldözött, lebecsült, zsidó fajod veszne ki magvastul!” Az idézet egy antiszemita levélből származik, melyet Kiss Józsefnek, „büd. zsid”-nek címeztek a Népszínház utcába 1921-be.

Judit Gerendás Kiss
 

„Caracasban … Tovább »

Hatvan évvel azután hogy kikiáltotta függetlenségét, Izrael az egyetlen állam a világon, mely a legvadabb konspirációs elméletek és a vérvádak állandó céltáblája; melynek politikáját és cselekedeteit folyamatosan elítéli a nemzetközi közösség, melynek létezéshez való jogát szüntelenül vitatják és megkérdőjelezik, nem csupán arab ellenségei, de a fejlett Nyugat egy része is.
 

Húsz éve nyitotta meg kapuit Szarvason az a Zsidó Nemzetközi Ifjúsági Tábor, aminek útja töretlen, célja változatlan. A változás talán csak annyi, hogy akik 1990-ben macijuk kezét szorongatták a szarvasi buszra szállva, 10 éve már szerelmük kezét fogták, miközben madrichként (ifjúsági vezető) csoportjuk gyerekeit számolták. Ma ők már saját gyerekeik kezét fogva mosolyognak a sok ismerősre, barátra az indulásnál. Szarvasról Fritz Zsuzsa oktatási igazgatóval beszélgettünk.
 

  Benny MorrisA palesztinai arabok menekülése 1947 decembere és 1948 márciusa között a módosabb, illetve középosztálybeli családok túlnyomó részének kivándorolásával kezdődött, főleg Haifából, Jaffából, Nyugat-Jeruzsálem zsidó többségű kerületeiből és azokból … Tovább »

Este leült a számítógép elé és keresni kezdett egy novellát a google-on. Miközben a szeme végigpásztázta a találatokat, egyszer csak megdermedt. Elhunyt Békés Pál. Nem ez biztosan nem az ő ismerőse, a népszerű író. Pali egykorú vele, nemrég jelent meg legújabb regénye.
 

Robin Hood alakja már a 9. század óta jelen van az angol mondakörben. Az alaptörténet nemzedékeken keresztül szállt szájról szájra, s mindenki hozzátette a magáét a folyamatosan formálódó kánonhoz. Időnként rangjától megfosztott nemesként, haramiaként ábrázolták, aki könyörtelenül kirabolja a gazdagokat, hogy a zsákmányt bőkezűen szétoszthassa a szegények között.
 

Az Esőember mindenekelőtt a szeretetről szól. Hőse tipikus „korunk gyermeke”, egy arrogáns és magabiztos vállalkozó, aki a körülötte élőket hasznuk szerint illeszti üzleti tervei és kitűzött céljai közé. Mindez még akkor sem változik meg, amikor apja meghal – sokkal inkább megrázza a tény, hogy nem ő az örökös. 

Kafka markáns különbséget lát a keleti és nyugati zsidók irodalma között: „Már szinte megszoktuk, hogy a nyugat-európai elbeszélésekben, mihelyt kitérnek csupáncsak egyes csoportjaira is a zsidóságnak, az ábrázolás mélyén vagy tetejében mindjárt a zsidókérdés megoldását keressük, és meg is találjuk.”

A parlamenti baloldal vesztét tulajdonképpen ugyanaz okozta, ami olyan könnyűvé tette, hogy Gyurcsány anno kihívó nélkül maradhasson. A „megmerevedett, kiüresedett és öncélúvá vált struktúrák” miatt a baloldal éppen arra vált mindinkább képtelenné, hogy betöltse legfontosabb funkcióját, az embereket folyamatos kihívások elé állító és változó világban: a közreműködést a társadalom önértelmezési folyamatában.

Egy francia rendező összezár hat palesztin és hat zsidó fiatalat, hogy hozzák tető alá a közel-keleti békét. Jeruzsálem státusáról is meg kell egyezniük, cserébe a hálószobába nem megy be a kamera.
 

Rövid életű lehet a holokauszttagadás büntethetősége, ha az Országgyűlés által a héten elfogadott új törvényt a köztársasági elnök aláírja és ezáltal új, nagy valószínűség szerint alkotmányellenes, és bizonyosan alkalmazhatatlan szabály lép a nemrég elfogadott, és a szabadságot és az emberi méltóságot tisztelők által megnyugvással fogadott törvényi rendelkezés helyébe- írja a Hetek című lapban Hack Péter.
 

A közelgő parlamenti választások izgatott várakozással töltik el a magyar zsidókat is. A közvélemény-kutatások fölényes Fidesz-KDNP győzelmet és a Jobbik parlamentbe kerülését jósolják*. Vagy, ha úgy jobban tetszik, totális MSZP, és fatális SZDSZ vereség várható. Ez a fordulat alapjaiban forgathatja fel a zsidó intézményrendszer finanszírozását, és ezáltal a működését is.  

Izrael kormányának esetleges túlkapásait, bűneit csak az ítélheti el erkölcsileg legitim módon, aki a szélsőségesen Izrael-ellenes, antiszemita, fundamentalista terrorizmust (illetve annak támogatóit) is megbélyegzi és kiközösíti. Segélymunkásokra minden háborús válságövezetben szükség van. De a humanitárius misszió lényege, hogy annak vezetése nem kötelezheti el magát egyik harcoló fél mellett sem. Nem azonosulhat nyíltan az ügyükkel, semlegesnek kell maradnia. A gázai segélyflottilláról ez – finoman szólva – aligha mondható el.
 

Beszélgetős, kultúrtörténeti séta Deák Gáborral a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében

Az Európai Zsidó Kongresszus azt állítja, hogy a segélyszervezet megfelel egy terrorszervezet Európában meghatározott ismérveinek.

Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nem csak a jó időt hozta el szinte már hagyományosan a Millenáris Parkba: az április 22. és 25. között tartott rendezvény díszvendége Izrael és Ámosz Oz volt. Az izraeli vonatkozású programokon mégis az volt érezhető: sokkal több közös vonás van magyar és izraeli szerző, magyar és izraeli könyv között, mint gondolnánk.
 

Izraelben Európához viszonyítva késéssel, és csekélyebb visszhanggal jelent meg a politikában a környezetvédelem ügye. A legutóbbi választásokon nem jutott be a Kneszetbe egyetlen zöldmozgalom sem, még csak meg sem közelítették a két százalékos bekerülési küszöböt. Ennek csak … Tovább »