Minden kultúra rendelkezik mítoszokkal. A mítoszok mondják el számunkra, kik és milyenek vagyunk, milyen és miért olyan a világ amilyen. A mítosz a valóságról szól, a szakralitás, egy igaz történet vagy egy népszerű film nyelvén. A mítoszok ugyanolyan sokszínűek, mint kultúráink, mint mi vagyunk. 

Az áprilisi Könyvfesztiválon mutatta be a Magvető Könyvkiadó Jonathan Littell: Jóakaratúak című könyvét, amely a holokausztról szól – az elkövetők nézőpontjából elmesélve. Az eredetileg a Gallimard-nál megjelentetett könyv fikció: egy volt SS-tiszt önéletrajz-szerű története.

A szociológusok nem bocsátkoznak jóslatokba. Vagy ha mégis, akkor ezt jó pénzért, tanácsadóként, szakértőként teszik, nem a sajtóban. Hogyan is kell jósolni? Lehetőleg úgy, hogy jóslatunk mindenképp beváljon. Amikor egy ún. nagytekintélyű (vagyis nagyhatalmú) tőzsdeguru szerint 5000 pont alá fog esni a Maciipari Vállalat részvényeinek árfolyama, mindenki lázasan szabadulni próbál részvényeitől…
 

Kőszeg Ferenc: K. történetei. Budapest, 2009, Magvető Könyvkiadó, 380 oldal, 2990 Ft
 

Szenvedélyes emlékirat-olvasóként egyik legnagyobb hiányérzetem, hogy manapság alig születnek a legközelebbi múltunkról szóló, jelenünkbe nyúló naplók, memoárok, feljegyzések. Meglehet, … Tovább »

A Magyar Nemzeti Arcvonal arra kérte a jelentkezőket, hogy utasítsák el az úgymond roma és a zsidó életmódot.
 

Ezt írja Kölcsey: „Megbűnhödte már e nép / A múltat s jövendőt”. Az ortográfiával ne törődjünk, Kölcsey korában más volt a helyesírás, koncentráljunk a lényegre. Megbűnhődte? De hát mit követett el ez a nemzet Kölcsey koráig?

Gázálarcos Jézus, posztamensen pózoló kaméleon és kalapos emberszőnyeg várja a Ráday Galéria látogatóit. Galambos Tamás Munkácsy-díjas festőművész iróniába mártott – az 1970-es évektől napjainkig készült – képeiből válogat a szeptember 2-án este hatkor, Zsidó nyár címen megnyílott kiállítás.
 

Háromórás koncertet adott a Papp László Sportarénában a kanadai énekes, telt házzal, a teljes életmű legjobb darabjaival, a végén állva tapsoló közönséggel. Leonard Cohen 75 éves, él, virul, tele van energiával.

A nyári szünet végeztével, augusztus 27-től újra várja a mozirajongókat a Kino – és nyitásként rögtön egy vetítéssorozatra invitálják a nézőket, melyet a a XII. Zsidó Nyári Fesztivál keretein belül rendeznek.

Ismét díjazták a legjobb magyarországi blogokat, miközben már kétmillió magyar olvas blogokat. A magyar ember szórakozni vagy anyázni akar, ha blogot olvas, megizmosodott az internetes panaszkultúra, egyes blogokat már nem csak a készítőik, hanem a ”hivatalos szervek” is komolyan vesznek. Mindennek ára is van: a sok zsidózástól már nehéz online vitákat folytatni a blogok kommentfalán.

Az utóbbi napokban egyre több ismerősöm hív fel és érdeklődik: „biztos, hogy itt lesz?”, „van már jegyed?”, „ugye ott leszel?”. Ami nagyjából természetes is, hiszen a legtöbbjük közös útjainkon, hosszabb autós, buszos kirándulásainkon vagy nyári kerti összejöveteleinken ismerkedett meg Leonard Cohennel.
 

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu európai útjának részeként, csütörtök délelőtt Berlinben tett látogatást Angela Merkel német kancellárnál. A találkozón mindkét kormányfő a maga nótáját fújta: Merkel azt sürgette, hogy állítsák le a zsidó telepek építését a Nyugati parton, míg Netanjahu az iráni atomprogram elleni határozottabb fellépésre hívta fel német kollégáját.
 

Elhalasztották az egyiptomi közvetítők a palesztinközi megbékélési tárgyalások keddre kitűzött újabb fordulóját – jelentették be a rivális Hamász és Fatah palesztin mozgalom képviselői. Mahmúd al-Alul, a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette Fatah központi bizottságának tagja közölte: Kairó azért napolta el az iszlamista Hamásszal folytatandó megbeszélést, mert nem tartja elérhetőnek a palesztin nemzeti egységet. Alul szerint a tárgyalások szeptember vége előtt nem újulnak fel.

Augusztus 27-től minden csütörtök este a jazzé lesz a főszerep a budapesti Széchenyi Fürdőben. A CoolJazz elnevezésű eseménysorozat keretében este 10-től, a hivatalos zárónapja után a hazai jazzélet színe-java szórakoztatja a fürdőzni és táncolni vágyó közönséget.

Pár napja a Népszabadság hátsó traktusában kis emlékezés jelent meg egy valamikor e lapnál dolgozó kollégáról, aki nyolcvanöt éves korában felhurcolkodott mostanság az égi szerkesztőségek valamelyikébe. A meleg hangú közlemény olvastán elmerenghetünk az újságírói munka mulandóságán; évtizedeken át gürcöl az ember, fésüli, rendezi, szuszakolja a lapba mások közleményeit, gondolatait, mondatait, szavait, néha maga is fabrikál híreket, nem sokat, pár ezret, tízezret talán csak – aztán jönnek a nyugdíjas évek. Újságot csinálni otthon, magunknak bajos, jön a kert, az unokák és a bosszankodás, hogy mit művelnek odabenn a többiek, akik persze soha többet nem veszik fel a telefont… Aztán azt a kis hírt betétetik a Robival, akinek örökös reszortja az öregek elbúcsúztatása. És aztán a feledés süket csöndje jön csak.

Bencze József országos rendőr-főkapitány szombaton reggel úgy nyilatkozott, hogy a romák elleni támadásokkal gyanúsítottak már a következő támadásokat tervezték, ezért csapott le rájuk a rendőrség. A rendőrségnek cáfolhatatlan bizonyítékai vannak, mondta a főkapitány.

A Nemzeti Nyomozó Iroda hajnalban a terrorelhárító szolgálat segítségével Debrecenben elfogott öt embert, a gyanú szerint a tavaly óta folyó romák elleni támadások elkövetőit. A régóta megfigyelt gyanúsítottak nem romák, és terhelő bizonyítékokat találtak náluk.
 

Nem volt könnyű kijönni vele, mert nagyon gyakran váltott személyiséget – mondta állítólag egyszer a rapper Vanilla Ice Madonnáról, akivel néhány hónapig egy párt alkottak. És valóban, végignézve az utóbbi harminc év Madonnáról készült fotóit, keresve sem találnánk rovatunk címéhez jobban illő alanyt: Madonna Louise Veronica Ciccone egymástól igencsak eltérő arcokat mutatott a külvilág felé. Attól függően, épp mi felelt meg leginkább a céljainak.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében a tizedik alkalommal megrendezendő Európai Zsidó Kultúra Napján 

Előadás a filmről, a legismertebb terezini (Theresienstadt) cseh zeneszerzőkről és a magyar zeneszerző-zongorista Weisz Ferencről, aki – Franz Weisz néven – Hollandiából került Terezinbe.