Összesen 539 találat (521 - 539) : JG.
Titkos japán elgondolások a zsidók „megmentésére”
A JAPÁNBAN ISMERT HAL, a fugu különös állat. Közönséges halételként tálalva halálos méreg, szakszerűen elkészítve remek ínyencfalat. Erről a halról nevezték el azt a japán titkos tervet, amely, ha alkotói szakszerűtlenül … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Női rabbik
– i -I: A rabbi pénteken sokáig aludt
M. B. J.: …én vagyok az Úr, ha bosszúmat állom rajtok
Az iraki agresszió két vetülete
Baljós jelek Lettországban
A zsidókérdés a lengyel hatalmi küzdelemben
„Mi” és „ők”
László József: Emlékezés
Antal Gábor: Szabó Dezső … Tovább »
I.
Kijózanodás az izraeli baloldalon
Ma Kuvait, holnap Izrael – mondta nemrég az izraeli televízióban egy palesztin, és ezzel azt fejezte ki, amit a megszállt területek lakosságának nagy többsége nyilvánvalóan gondol. Az Ad Nadva című kelet-jeruzsálemi arab hetilapban közzétett … Tovább »
A náci ideológiától a végső megoldásig
LITVÁNIA SZÜLÖTTE Dr. Aleksandras Stromas, aki végzettségére nézve jogász. Szovjet egyetemeken végezte tanulmányait, de ellenzéki gondolkodása és magatartása miatt 1975-ben kizsuppolták az országból. Angliában telepedett le, s részint … Tovább »
Az alábbi rövid írást a Sipos Z. Tibor boppardi református lelkész szerkesztésében az NSZK-ban megjelenő Református Info c. időszaki kiadvány 1990. 6. számából vettük át, része az abban közölt ökumenikus Körlevélnek.
„Isten és ember ellen való véteknek” minősítették … Tovább »
Nemrég volt ötven esztendeje, hogy Márton Áront 1939-ben püspökké szentelték a kolozsvári Szent Mihály templomban. A második bécsi döntés (1940. augusztus 30.) után a püspök katolikus hívei két ország területén éltek: Dél-Erdélyben Gyulafehérvár maradt a püspöki székhely, … Tovább »
A RENDSZERVÁLTÁS a Magyar Televízióban életre bábáskodta a Vallási Szerkesztőséget, ahol – havi negyedórában meghatározva a rá eső időt – a „magyarországi zsidóság műsora” is megszületett. Ismét belegyömöszöltettünk a vallás Prokrusztész ágyába, jóllehet a műsor … Tovább »
Gondolatok a Szabó Dezső vitához
(Második, befejező rész)
AZ ÉRETT SZABÓ DEZSŐ mindig tisztán látta, nem becsülte sem le, sem félre a zsidóság történelmi szerepét. (…) Sokan fognak csodálkozni talán, de ezt az interjút is vele készítette Szombati Sándor: „Zsidótemplomban … Tovább »
Gondolatok a Szabó Dezső vitához
Szabó Dezső politikai szerepének megítélésével kapcsolatosan az utóbbi években ismét fellángoló vita széles érdeklődést keltett a közvéleményben. Ezért is örömmel közöljük Szőcs Zoltán írását, azzal a megjegyzéssel, hogy szívesen … Tovább »
Iraki agresszió
Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Irak a világ döbbenetére megszállta Kuvaitot. Az arab-arab konfliktussal következő számunkban foglalkozunk.
Az intifáda népi gyökerei
Szaúd-Arábia királya júniusban 5,3 millió dollárt adományozott a ciszjordániai és gázai … Tovább »
Május közepén Berlinben tartotta soros ülését a Zsidó Világkongresszus. Nagy esemény volt ez, amit több körülmény is igazolt. Először az, hogy az egész világsajtó részletes beszámolókat közölt róla. Másodszor az, hogy a második világháború befejezése és a nácizmus szétzúzása … Tovább »
1989. novemberi számunkban – Randolph L. Braham professzor Midstream-beli tanulmánya alapján – már portrét adtunk Pásztor Lászlóról, aki úgy vergődött jelentékeny rangra a republikánus amerikai elnökök kelet-európai döntéseinek előkészítésében, hogy a negyvenes években … Tovább »
Amint legutóbbi számunkban már beszámoltunk róla, 1990. április 1-jén a budapesti Goldmark-teremben újjáalakult a Magyarországi Cionista Szövetség, mely a hozzá csatlakozott tagszervezetek csúcsszerve (akik tehát tagjai akarnak lenni, egyénileg ezek valamelyikéhez csatlakozhatnak).
Az … Tovább »
RADNÓTI IRTA naplójában.:
… nem érzem zsidónak magam, a vallásra nem neveltek, nem szükségletem, nem gyakorlatom, a fajt, a vérrögöt, a talajgyökért és az idegekben remegő ősi bánatot baromságnak tartom és nem ‘szellemiségem’ és ‘lelkiségem’ és ‘költőségem’ meghatározójának.”
Radnóti … Tovább »
A keresztény legendárium nevezetes helye egy jeruzsálemi domb, melyet a Gonosz Tanácskozás Hegyének neveznek. A történelem szinte szimbolikus iróniája, hogy az angol megszállás évtizedei alatt ezen a dombon állt a brit főbiztos palotája. Amosz Oz hármas kisregény-trilógiáját … Tovább »
Részlet a Láng Kiadónál megjelenő írói útikönyvből
Nyílt levél a Magyar Labdarúgó Szövetséghez