Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Betiltották az Exodus: Istenek és királyok című filmet Egyiptomban, a cenzorok szerint ugyanis Ridley Scott alkotása tele van történelmi pontatlanságokkal.

A Ridley Scott rendezésében, Christian Bale főszereplésével készült Exodus az Ószövetség második könyvének feldolgozása; … Tovább »

Új holokausztfilmekről

György Péter és Köves Slomó vitájához.
György Péter és Köves Slomó vitája, a magyar zsidók asszimilációjának menetéről, következményeiről és tanulságairól szólva valójában arról folyik, hogy ma, Magyarországon milyen legyen a „zsidó politika”, azaz mit mondjanak, … Tovább »

Radnóti és Fanni: Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Naplójából. Tájkép tankönyvviták közben, Zoltai, Schwezoff – kinek az emberei?, Vámbéry Rusztem és Faludy György barátsága. Gergely Ágnes és Vihar Béla héber betűs levelezése, részlet Hidas Judit készülő regényéből, Dés Mihály a zsidó viccről, III. Zsidó Filmfesztivál.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

A III. Zsidó Filmfesztivál kontinenseken és történeti korokon átívelő, változatos műfajú játékfilmjeiben éppen a zsidóság okozta belső konfliktusok, identitásproblémák kerültek háttérbe.

A Néprajzi Múzeum előhívja azt a képet, ami megismerhető a Holokauszt előtti vidéki zsidó kultúrából.

Budapest Főváros Közgyűlése a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület részére Budapestért díjat adományozott.

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Anne Frank a rejtekhelyén elbeszéléseket és meséket is írt, sőt Cady élete címen még egy regénybe is belekezdett.

Budapestre látogat Richard J. Evans, a Cambridge-i Egyetem történészprofesszora a Harmadik Birodalomról szóló monográfiája harmadik kötetének magyarországi megjelenése alkalmából. A szakember a napokban részt vesz könyve bemutatóján és előadást tart a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történettudományi intézetében.

Szecessziós városkép művészteleppel

A Kecskeméti Katona József Múzeum a meseszerűen szép Cifrapalotában található (építész: Márkus Géza). A város őrzi múltját szecessziós épületeiben, de nemcsak a kövekben. Maradandót kínál az emlékezéshez a múzeum képzőművészeti … Tovább »

Egy német szerző vitába száll Hannah Arendttel, aki jelen volt a náci „végső megoldás” szervezőjének jeruzsálemi perén, és „a gonosz banalitása” alcímmel számolt be benyomásairól. A könyv és két recenzense szerint Eichmann meggyőződéses tömeggyilkos volt.

„Eichmann … Tovább »

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

Részlet a friss Nobel-díjas francia író regényéből

Schiff András a jelenleg világszerte hangversenyező magyar zongoraművészek egyik legkiválóbbja, a világ híres hangversenytermeiben újabb és újabb sikereket arat. Amerikától Olaszországig, Kanadától Japánig mindenhol korunk egyik legnagyobb – egyben legnagyobb magyar – művészeként ünneplik. A Népszava kérdéseire válaszolva közölte, hogy mivel a magyarországi politikai viszonyok a 2014-es választások után nem, hogy javultak volna, hanem romlottak, hogy az ország legrosszabb “hagyományait” követve Magyarországon tovább pusztít a romaellenesség és az antiszemitizmus, valamint hogy jóformán megsemmisült az európai értelembe vett demokrácia – mindezek elleni tiltakozásként továbbra sem jön Magyarországra. 

– őszi tűnődés halottról és élőről –