1.: Az egyéni sérelmeket a 2. kárpótlási törvény orvosolja

2.: Az örökösök nélkül elhunytak értékeinek állami értékesítéséért az Országos Zsidó

Helyreállítási Alapot, vagy annak jogutódját kárpótlás illeti meg

Hosszú évek óta tartó, a zsidó szervezetek … Tovább »

Pészachi emlék…

Beköszönt a tavasz, újra otthon vagyok, Liszkán, szülők, testvérek között. Visszamegyek, igen-igen fájdalmas szívvel, mikor egyedül ülök a szobámban. Hogy is volt? Sürgés, forgás, takarítás, készülünk a pészachra. A szekrényeket kimossuk, a könyveket, … Tovább »

Ugye nem az utolsó határ?

(Moldova György: Az utolsó határ. Magvető Könyvkiadó, 1990., 310 oldal, 120,Ft)

Az évváltás vásárlási kínálatában ismét feltűnt az árusítópolcokon és ponyvákon Moldova György három évvel ezelőtt kiadott könyve, Az utolsó határ. A legolvasottabb … Tovább »

Akkor éneklé Mózes…

(Exodus, 15:1)

A nikolsburgi rabbi Smelke idejében kegyetlen rendeletet hoztak a városban lakó zsidók ellen. A cáddik és egyik tanítványa, a szaszovi rabbi Móse Leib útnak kelt, hogy Bécsben, a császári udvarnál kieszközölje a rendelet visszavonását, még … Tovább »

Művészet és kuriozitás

A hágádá sel peszah a széderesti szertartás imakönyve. Oldalait évszázadok óta illusztrálják.

A Szarajevói Hággáda

A középkori illusztrált kéziratos hággádák között kétségkívül ez az egyik legszebb és legfontosabb, s mindenképpen a … Tovább »

Amikor Pesten, március 15-én kitört a forradalom, a pozsonyi születésű 26 esztendős Dux Adolf Nemzeti-dal fordításával, Diósy (Diósi) Márton hírlapíró pedig, az Első Magyar Zsidó Naptár szerkesztője ki a szabadságharc idején Kossuth titkára lett ünnepi vezércikkel köszönti … Tovább »

Hahn István nyolcvan esztendeje született, s közel egy évtizede hunyt el. Szerkesztőségünk az alábbi írással tiszteleg az egykori rabbi, a jellegzetesen közép-európai sorsú tudós emléke előtt

Hahn Istvánról1 fogok most beszélni, a zsidó tudósról.2 Nem mint zsidó, természetesen, … Tovább »

A Szombat szerkesztősége módot adott rá, hogy elolvassam Bihari József professzor úr levelét, amiben egyebek között megjegyzéseket fűz a lapban közölt (1992.8.) ,,Diózás” című írásomhoz.

A levélben a többi között ez olvasható: „A különben jól megírt cikk az egyik részében … Tovább »

(Hozzászólás)

Jólesz László a Szombatban értékes időszerű tanulmányában vázolta a héber nevek és szavak magyar átírásával kapcsolatos problémákat. A szerencsésen megsokasodó fordítások és zsidó tárgyú tanulmányok bőségesen szolgáltatják a példákat a fentebb említett … Tovább »

Az Öböl-háború első heteiben, minden félelem és bizonytalanság dacára, egy meglehetősen és felemelő közösségi szellem lengte be Izraelt. A jom kippuri háború óta nem tapasztalhattunk ilyesfajta összetartást. A szolidaritás érzése még a kormányra is kiterjedt. A politikai … Tovább »

A legszívesebben elsőnek a gyermekkoromat idézném fel, ahogyan anyámmal és apámmal a kék, hímzett imazsákot lóbálva a zsinagógába igyekszünk. A széder estéket s az első „Mánistanát…”. Miben különbözik ez az este?

Miben különbözött az életem attól, hogy zsidónak … Tovább »

Az MTA Judaisztikai Kuratóriuma az 1992. évi Bacher Vilmos Emlékelőadás alkalmából az emlékérmet Dr. Schweitzer József címzetes egyetemi tanárnak, az Országos Rabbiképző Intézet főigazgatójának ítélte. Az emlékérem átadására 1992. december 17-én került sor, az ELTE Tanári … Tovább »

A Parlament 1993. február 2-i ülésén az interpellációk és a kormányhoz intézett kérdések során GADÓ GYÖRGY, mint már korábban több ízben, az állami élet legmagasabb fórumán hozta nyilvánosságra az adott időszak antiszemita jelenségeit, és követelte az arra illetékesek … Tovább »

Szécsi Éva beszélget Mose Jahodával, a Joint budapesti irodájának igazgatójával

Igazgató úr, tudja-e, hogy az idén sokkal több ember szorul segítségre, mint 1992-ben? Ha nem is számszerűsíthető ma még, de annyi bizonyos, hogy az a réteg, amely a Joint klientúráját alkotja, … Tovább »

Székely Gáborral, Budapest főpolgármester-helyettesével beszélget Szántó T. Gábor

Néhány éve még a MAZSIKE közgyűlésén, lezser pulóverben, ma már egy ország által ismert pislogással szemüvege fölött, nazális hangon tett csöndben epés megjegyzéseket. Az irónia ma is a … Tovább »

Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel

1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból az újlipótvárosi háztetőkre látni. Lent a nyüzsgő Pannónia utca, arrább a Duna és a sziget. Odakint szél söpri … Tovább »

Riadót fújtak a cionizmus jelentkezésekor…

Helyszín: Budapest, dátum: 1945. június. Az „előjáték” március végi keletű. Jó két hónapja csupán, hogy kinyíltak a pesti gettó kapui, a hadműveletek még az ország területén folytak, amikor március 25-én napvilágot látott … Tovább »

„Babiloni folyóvizeinél…” (Tehilin, 137, 1) s miért éppen ott? Úgy tűnik, a Mikrá kutatói eddigi megállapításai mellett, figyelemre méltó a kérdés, miért éppen a folyó (vagy folyók) mellett ülnek siratva s gyászolva a babiloni fogságba elhurcoltak? Egyesek megpróbáltak valóságos … Tovább »

„Svát hó elsején évkezdete van a gyümölcsfáknak, Sammaj iskolájának szava szerint. Hillél tanháza mondja: tizenötödikén van. ”

(Misna, Ros Hasana 1,1)

A zsidó hagyomány gyakran jeleníti meg emberi tulajdonságokkal a különféle fákat. A fa emberhez hasonlóan él, érez, … Tovább »

Elijahu Abram izraeli büntetőjogásszal beszélget Götz Eszter

Demjanyuk Rettegett Iván peréről pontatlan információk jelentek meg a magyar sajtóban. A perben dolgozó egyik izraeli büntetőjogász nem hivatalos látogatáson tartózkodott Budapesten. Az Európa-szerte újjáéledő szélsőjobboldali … Tovább »