Forrai Eszter Mert bizony az áradásnak, a szárnyalásnak is kiszabott rendje van: „Le, vagy felfelé / Vezetnek a lépcsők / A kőkockákból lépcsők / A lépcsőkből hullámlépcsők / Vezetnek a naphoz / Az ég bársonyos paplana / Sugározza a meleget” (Lépcsők). S nem az emigráns lét … Tovább »

Az Amerika-gyűlölőkkel nem az a baj, hogy gyűlölik Amerikát, hanem az, hogy végtelenül egyszerűek. Mint például Ágoston Balázs.

Meglehet, Sebastiant a felületessége óvta meg, először a szellemi
kalandorságtól, később pedig mentálisan, hiszen naplója jelentős része
nem szól egyebekről, mit szerelmi szenvelgésekről, az alkotásra való
képtelenségről, hivatalbeli kínlódásairól (köztük azért olyan megindító
epizódokkal, mint a Max Blechernél tett utolsó látogatás)

Nem csak hölgyeknek, első kézből, élőzenével és gasztronómiával.
Ezzel a címmel indítottuk kisszínházi estjeinket 2010 januárjában, a Klauzál13 Könyvesboltban.

Balczó Zoltán ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy az Országgyűlés hétfőn 306 igen szavazattal ratifikálta az uniós tagállamok és Izrael közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodást. A jobbikos képviselők egyöntetűen nemet mondtak a javaslatra míg az LMP 7 politikusa  tartózkodott. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár “egyértelműen az antiszemitizmus vádjával illette őt” a javaslat általános parlamenti vitájában.
 

Nem tudni, jó regény-e, de jó olvasni – végig ez járt a fejemben, amikor Margit Patrícia Eszter könyvét olvastam. A Zsidó menyasszony ugyanis olvasmányos módon mutat be egy – a fülszöveg szóhasználatával élve – spirituális útkeresést, a főhős ugyanis nem csak Újlipótvárosból … Tovább »

Umberto Eco szélhámos hamisító hőse végigszáguld a 19. század második felén: Garibaldinál kémkedik, Sigmund Freuddal vacsorázgat, machinál a Dreyfus-ügyben, és ha ez még nem lenne elég, ott bábáskodik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveként elhíresült titokzatos iromány születésénél is. Múlt héten látott napvilágot olasz nyelven Eco Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regénye, amit az olasz sajtó az új A rózsa neveként harangozott be. Barna Imre már javában dolgozik a regény magyar fordításán, ami csak a jövő évben lesz kész, de addig is mesél a briliáns és bonyolult regényeiről ismert Umberto Eco legújabb könyvéről.
 

Számokba zárt sorsok – a numerus clausus 90 év távlatából címmel nyílt kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban, ahol az is kiderül, hogy milyen nemzeti veszteséget okozott az 1920-ban meghozott törvény, amely korlátozta a felsőoktatásba felvehető zsidó hallgatók számát. Káoszterek, kirekesztés, és antiszemitizmus. A kiállítás megtekinthető  2011. február 27-ig.
 

Száz évvel ezelőtt Odessza a világ harmadik legnagyobb zsidó városa volt New York és Varsó után. 

A szervezők a világ különböző zenéit és ízeit kínálják a látogatóknak november 5-én és 6-án.
 

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Alain Finkielkraut – A Másság nevében
Refelxiók az eljövendő antiszemitizmusra
A megfigyelőknek kétségkívül igazuk van: az antiszemitizmus nem új eszme Európában. Ennek ellenére tévúton járnak, s mi eltévedünk velük együtt, ha a mostani történetet a hajdani mintájára értelmezzük, … Tovább »

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

Ablaka előtt a körtefa levelei hamar megsárgultak, ám az egyik közülük sokáig kitartott. Ezt a levelet figyelte. Ahogy szabálytalan mozdulatokkal rángatózik, mint akit kísértet szállt meg. Láthatólag szeretett volna leszakadni az ágról, talán hogy legyen már vége az egész kínlódásnak. Nem leshette meg a pillanatot, indulnia kellett.

Komlós Aladár gondolatmenetének kiindulópontját („zsidó lélek”) alapvetően elhibázottnak tartom. Az írás egy romantikus hangvételben megfogalmazott érvelés, mely már megjelenésekor sem tartozott a szellemi progresszióhoz. A huszadik század talán legfontosabb módszertani vívmánya … Tovább »

Tuvia Tennenboim 1994-ben alapította a New York-i Zsidó Színházat, melynek azóta rendezője és igazgatója. Az utolsó zsidó Európában című darabját május 28-án és 29-én mutatták be a Tűzraktérben, saját rendezésében, a radikális Szabadidő Színház és a Budapesti Zsidó Színházból Salto Mor(t)ale társulattá vált színházi csapattal. Az interjú is itt készült.

Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »

A mikor tizenkét éves Eszter lányom Ferihegyen, az útlevélvizsgálat előtt elkezdett bömbölni, hogy „Nem akarok Párizsba menni! Nem akarok!”, az egész reptér rajtunk röhögött. Egyébként Eszter volt az egyetlen gyerek a gépen. Párizsba tekintélyes külkeresek, delegációk, boldog … Tovább »

A zsidók, a keresztények és a muzulmánok Istenét számkivetették, ez a számkivetettség a mi megosztottságunk eredménye. A szövetségek Szövetségének felkutatásával azt szeretnénk elérni, hogy a három vallás közt teljes legyen az elismerés, és valódi a megbékélés, hiszen mindhárman … Tovább »

1. ÉBERSÉGEK

Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »