A volt líbiai vezető halála után sorra kerülnek elő azok az emberek,
akik furcsa, esetenként egészen bizarr kapcsolatban álltak Kadhafival.
Ilyen például az a brooklyni virágárus, aki éveken át levelezett a volt
diktátorral.

Virág Judit pályafutását 1978-ban a Kiscelli Múzeumban kezdi
muzeológusként. Tíz év után vált, a Műgyűjtők Galériájának munkatársa
lesz, ahol festménybecsüsként dolgozik. Egy francia ügyfele meghívja
Lyonba, hogy megtanulhassa az árverezés mesterfogásait. 1993-ban
megnyitja Mű-Terem Galériát. Tudását Amerikában fejleszti tovább a nagy
árverező házak aukcióinak tanulmányozásával.

Előkerült az elveszettnek hitt, nagy valószínűséggel soha nem publikált korabeli elemzés Szálasi Ferenc elmeállapotáról. A szakértői jellemzés kórosan torzult, zavaros, skizofrén személyiségként írja le a később emberiség elleni és háborús bűntettek miatt kivégzett nyilasvezért.

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Párizs – Azt írják Párizsban, hogy a népszámlásról rossz emlékeket
őriznek a magyarok, mert az 1941-es adatok felhasználásával szervezték
meg 1944-ben a zsidók és a cigányok deportálását.

Franciaországban újra kiéleződött az iszlám és a szabad
véleménynyilvánítás közötti sok vihart kavaró konfliktus, miután szerdán
eddig ismeretlen tettesek robbantásos támadást követtek el egy
szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen.

Ronthatják Washington és Jeruzsálem kapcsolatát a francia és amerikai
elnök izraeli miniszterelnökkel kapcsolatos sértő megjegyzései, amelyek
egy bekapcsolva felejtett mikrofon révén jutottak a média tudomására. Az
izraeli miniszterelnöki hivatal nem kommentálta az esetet, izraeli
képviselők szerint azonban Sarkozy és Obama leleplezték magukat.

A galamus hírösszefoglalójában olvasható hogy , milyen ítéletet hozott a
Pesti Központi Kerületi Bíróság Kiss Róbert volt Magyar
Gárda-főkapitány ügyében, mivel indokolt a bíró, mit mondott erről a
Magyar Helsinki Bizottság és mit válaszolt erre a Fővárosi Bíróság.

Az 1956-os forradalom szellemi előkészítői, reformkommunistái között
szép számmal találunk zsidó származásúakat. A holokauszt borzalmai után
válaszút elé került a magyar zsidóság, voltak, akik az emigrációt, mások
a maradást választották. Az utóbbiak közül számosan helyreállították
polgári egzisztenciájukat, fenntartották polgári mentalitásukat,
érdekeltek voltak a tőkés berendezkedés és a többpárti demokrácia
fenntartásában. Mások csatlakoztak a kommunistákhoz, identitást
váltottak, s azonosultak a párt szabadságot, egyenlőséget és
előítélet-mentességet ígérő antikapitalista programjával.

MSZP: Önök gyávák! Gyávák, mert félnek attól, hogy a szélsőjobboldali
látens támogatást elveszítik. Önök együttműködnek a nyilasokkal!
Kormány: Önök idején a Becsület nevű, nyíltan és vállaltan neonáci
rendezvényeket a szocialista kormány rendre engedélyezte.
Egyetlenegyszer sem emelte fel a szavát ellene. A nemzeti együttműködés
kormánya soha nem fogja eltűrni az ilyen megnyilvánulásokat, az ilyen
rendezvényeket. 

A „Zsidó Lacira” épp 50 éve mondták ki a halálos ítéletet.

Az állami fajvédő színház elleni tiltakozások csúcspontján Tarlós István
szórakoztató nyilatkozattal örvendeztetett meg minket. Azt állította,
hogy amit a közismerten fajvédő politikai publicista, Csurka István
egyebek közt az Ascher Café című cikkében is leír, az egyfelől
félreérthető, másfelől szemben áll az Új Színház koncepciójával. 

A népi írók mai megítélése a zsidóság körében nem más, mint az, hogy a
népiek „antiszemiták” voltak. A népi oldalon, illetve ott, ahol a népi
hagyaték hagyományként maradt fenn, a zsidósággal kapcsolatos erős
bizalmatlanság érhető tetten, mégpedig abban, hogy a zsidóság vagy a
vele azonosított kozmopolita liberálisok mennyire opponálták a népiek,
tágabb értelemben véve a magyar nemzet problémáit…

Martonyi János külügyminiszterrel találkozott a Progresszív Zsidó
Világközösség (WUPJ) elnöke csütörtökön. A megbeszélésen, mint Stephen
Fuchs rabbi, a WUPJ elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, azt
vetette fel, hogy ismerjék el az egyházi törvényben magyarországi
vallási szervezeteiket – a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a
Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget.
 

„Ha Európa nem támogatja Izraelt a béke ügyében, akkor szellemi
örökségét tagadja meg, gyökereit vágja el, és ezáltal saját jövőjét
sodorja veszélybe” – hangzott el azon a konferencián, melyre a világ
számos országából Budapestre érkező Izrael-barát politikusok
részvételével került sor.

Magyar politikusoknál jár közben a Progresszív Zsidó Világközösség
elnöke, Stephen Fuchs rabbi annak érdekében, hogy a január 1-jén
hatályba lépő egyházi törvény a szervezethez tartozó zsidó hitközségeket
is ismerje el egyháznak – közölte a világközösség szerdán az MTI-vel.
 

Elutasította a Jobbikkal való együttműködést több európai radikális
nemzeti párt az elmúlt időben. A Jobbik többek között a Svéd
Demokratákat is megkereste európai együttműködési ajánlatukkal. A svéd
jobboldali nemzeti párt Budapesten tárgyaló nemzetközi igazgatója
szerint nemet mondtak az ajánlatra, mert nem értenek egyet a magyar párt
által képviselt politikával. Elzárkózott az együttműködéstől a holland
Szabadságpárt képviselője is. 

Részlet Ámosz Oz regényéből
A szüleim reggeli után elrohantak, hogy elcsípjék a buszt, amely elvitte őket a munkahelyükre.(Részlet az azonos című regényből, mely az Európa Könyvkiadónál jelenik meg) Egyedül maradtam a házban és este hatig azt csináltam, amit akartam, mivel hát … Tovább »

Magyarországra érkezett Stephen Fuchs rabbi, a reformzsidó irányzatú
Progresszív Zsidó Világközösség elnöke. Az egyházi vezető célja az, hogy
a szervezethez tartozó magyar Szim Salom és Bét Orim hitközségek
érdekében közbenjárjon.

Julie Orringer 73-ban született Miamiban. Első könyve, a How to breathe
underwater című novelláskötet, 2003-ban jelent meg, számos díjat nyert.
Második kötete, az Invisible bridge (Láthatatlan híd), mely saját
családtörténetét, a magyarországi holokausztot dolgozza fel, világsiker
lett, a New York Times beválasztotta a tavalyi év száz legfontosabb
regénye közé.